Ma kénytelen voltam borsónyi jégesőben és viharos szélben, bőrig ázva egy üres felüljáró tetején kiabálni Istennel! Nem hiszem, hogy meghatottam, biztos jót mulat az öreg rajtam. Mivel a jég csak addig esett, míg fel nem szálltam a buszra, és Istenlába (talán nála kéne protekciót szereznem a feljebbvalójához) egyáltalán nem is értette hogy voltam képes így elázni. Hazaérve kiborítottam a vizet a csizmámból, radiátorra dobtam csuromszotty ruháim, de egyszerűen nem megy ki a fejemből. Hát mit vétettem én, hogy folyamatosan zúdul a büntetés. Ha bajod van Uram, mond meg egyenest, ne célozgass itt nekem, és ne próbálkozzál, mert ÚGY SEM ADOM FEL!
1 megjegyzés:
Oda kellett volna állnom melléd, ketten csak jobban meggyőztük volna az "Öregurat"!!!!!:-)
Megjegyzés küldése