Nega

A hétvégén az egyik kedvenc munkatársamnak meghalt a nagymamája :(

Erről eszembe jutott mikor pár éve az én mamám halt meg... decemberben... és hogy azóta már mennyire nem ugyanolyan semmi sem... főleg nem a Karácsony... főleg nem anyukámnak.

A hagyományokhoz híven az első adventi vasárnapon ismét elfelejtettük meggyújtani a gyertyát a koszorún :)

(Remélem a "kedves" névtelen kommentelőm most őrjöngve tépi a haját, igen van adventi koszorúm, sőt német származású katolikus férjem is van mert mi már csak ilyen elfogadóak vagyunk), na ezt emésztgessed szép csendben miközben azon gondolkodsz, hogy vajon cionista, fasiszta, szocialista... vagyok-e, de ha van egy kis eszed akkor inkább bekapsz egy altatót és alszol éjszaka).

Bebe beteg :( Tüdőgyulladása van. A legutolsó aikido edzésen nyitott ablaknál edzettek, hát lehet, hogy nem kellett volna. Remélem szerdáig elmúlik a láza ha nem akkor röntgen és légúti osztály. Ha igen akkor  pénteken csak vissza kell menni a házihoz. Drukkoljatok. Ma egész nap aludt anyukámnál. Most már itthon van... olyan pocsék mikor az embernek beteg a gyereke :(

Istenlába délutános, meg szombatos..., így aztán csak a jövő hétvégén (ami egy vasárnap) lesz mézeskalács sütés, mert abból őt ki nem lehet hagyni, mindenféle star wars figurákat és egyéb "szörnyeket" alkotnak Bebével, míg én nyomom a kommersz szíveket :)

Remélem idővel lesz karácsonyi hangulatom is, ha már az a szerencse ér hogy családilag együtt tölthetünk egy hetet :)

Ma a fényképeket nézegettem (csendes munkanap volt, na) és találtam Palikáról egy csomó képet és annyi klassz emlék jutott eszembe, és persze belém mart a hiány érzése... olyan kis mindenlébenkanál madaracska volt.

4.

Szentendre-Budapest

Mindig is kultikus csodálattal tekintettem a Szentendre-Visegrád-Esztergom háromszögre. Aztán persze sok minden elmarad attól amire az ember számít. Szentendréről tudtam, hogy nem hazudik, emlékeztem a zegzugaira, viszont azon pár alkalommal mikor ott jártam minden dugig volt turistával. Februárban szombat reggel kilenckor viszont úgy érezhettem csak azért van ott ez a gyöngyszem, hogy én fényképezhessek. Az időjárás kegyes volt, és bár tudtam, hogy menni kéne, mert Mizo vár azért egy órát csak elloptunk magunknak, ha már arra vitt az utunk.

Szeretlek Szentendre (lehet leszek eszperente)

 

Aztán persze odaértünk Katiékhoz is, ahol megint repült az idő. Észrevétlen szaladt el két óra a madárszobában, aztán sietni kellett, mert vártak már a fiúk :)

Fenyegetés

Figyelj csak kiskomám, még egy kiabálás és hópapagájt csinálok belőled!

Chili

sátoros ünnep,

avagy két legyet egy csapásra. Így kell sátorból fürtöskölest enni.

Flúgosok menzája 2.

Na jó, eszek egy kis fürtöskölest, ....

, ... de csak akkor ha adsz a csirkédből

Tudod mit? Add már ide azt a darabot, te már ettél eleget.

Húúú, de jól laktam, muszáj ledőlnöm egy kicsit.

Egy kicsit bújjunk már össze :)

Először is köszönöm szépen a jó tanácsokat tippeket amiket mélben, vagy kommentben adtatok.
Chili ma kapott fürtöskölest amit el is kezdett enni. Reggel megette a zöldséges barna rizst is. De napközben a tálkájába rakott répára rá sem nézett. Békipeti javaslatára a következő répa akciót reszelve fogjuk elkövetni. Ma vettem banánt is, eddig valahogy az mindig kimaradt, mivel Palkó nem szereti, és a gyerekek közül is csak Bebe eszi meg, és olyan gyorsan megbuggyan. A csírázatott magok is megpattantak már, holnapra már lesznek szerintem 1mm-es csírák.
A kalit felől békés magropogtatós hangok jönnek Chili fürtöst szemezget, Palkó tollászkodik. Istenlába papagájjátékot javít, a fiúk játszanak, békesség van :)

Holnapra megpróbálom megagitálni Istenlábát még egy strandolásra. Már ha időben hozzák a hűtőt.

Flúgosok menzája - kerettörténet

Az egyik csak magot eszik, a másik csak gyümölcsöt.
Két hibbant.
Palkó újabban a magon kívül csak kukoricát eszik, hiába a fellógatott alma, rá sem néz.
Aztán itt a másik csaj, a híg tojos Chili. Hiába a magozós délutánok, tőrjük, bontjuk, kínálgatjuk, szánkból, kezünkből, tálból... Megforgatja a csőrébe és aztán potyog is ki. Egyszerűen már nem tudtam jobbat kitalálni, fogtam és megszórtam az almáját kanárimaggal, így talán ami ráragad az almára legalább azt megeszi. A Kati és Kati szakértői csoport egyéb táplálási ötleteit megfogadva főztem neki barnarizst némi zöldséggel, szerencsére a barnarizs vásárlás már a múlt hét végén ezembe jutott, így volt itthon. Majd mindezt vacsorára feltálaltam a gyümölcsös tál helyén. Chili, miután meglátta a gyümöcsös tál nem gyümölcsös tartalmát, elsőként feltúrta a kalit alját, de szó szerint és összeszedett minden ott található almamaradékot, majd kénytelen kelletlen átment a magostálhoz, lábába fogta a mogyorót, és igen már-már elöntött a boldogság, amikor is elejtette. Majd elfelejtkezve a történetről felment a rúdra. Az egyik tál jobbnál jobb magokkal a másik borsóval, kukoricával, gyökérrel dúsított barnarízzsel. Chili néha levágtat megnézegeti őket, majd feldúlja a kalit alját, és csalódottan visszamászik. Én itt ülök vele szemben és figyelem.
Tudom, hogy Istenlába adott neki délután kint magot, aminek a csőrbenforgatás közben azért csak csak maradtak atomjai amik a begyébe kerültek. Aztán míg kint volt kievett a rizsből némi borsót is, szóval igyekszem nem frászolni a csalódott fején (tuti almafüggő). Viszont ahogy elnézem fél lábon csőrreszelve nehezen hiszem, hogy ma lemegy még egy körre.
Reggel majd felkelek és melegítek neki egy friss adag rizst, aztán figyelem tovább. Nagyon bízom benne, hogy reggelre azért csak lesz annyira éhes, hogy eszik valamit, valamit ami nem gyümölcs.
A mai magfogyasztás, aminek nyomát lehet látni 2db szotyi és fél mogyoró önálló fogyasztás. Aztán délután ki tudja mennyit evett, mert szétszórva aztán volt minden. Istenlába azt figyelgette, hogy szerinte azért nem eszik magot, mert kiejti, nem tudja úgy megfogni, mint az almát. Aztán ha kiesett akkor el is felejti, aztán belekezd valami másba. Délután mikor kivettük Chilit magostálastól pl. odament a magostálhoz és hősiesen ki is vett egy magot, csak aztán a mag leesett, Chilinek meg eszébe jutott, hogy lógni kéne valakin...

Egyébként a híg kakin kívűl semmi baja, jön megy, líg lóg a kaliton, leginkább háttal, mindig fél lábon pihen, reszeli a csőrét, motyog, és magyaráz. Ma áthelyeztük a sátrát a kalit másik oldalára, hátha így kedve lenne bemenni, de még nem volt. Mindig ugyanarra a helyre, egészen a rács mellé ül a rúdon és ott szunyál. Nagyon rendesen alszik, sosem esik le, nem magyarázza az élet dolgait éjjel, hanem alszik. Reggel csakúgy, mint Palkó ő is szép csendben van míg fel nem kelünk. Aztán mikor látják-hallják a mocorgást nekiállnak ők is, rendbeteszik a tollaikat és lefáradnak a büfébe, az egyik csak magot, a másik csak gyümölcsöt ...

Le vagyok kötelezve