Ördögkatlan 2.

Az időjárás kegyes kegyetlenségével összejött a második katlanban töltött napunk is.

Az első koncert Rutkai Bori és a Specko Jedno egy igazi családias kis őrület volt. Szeretem ezt a fűben ücsörgős, semittevős-sörözős, felhőbámulós boldogságos zenehallgatást. Ez a koncert meg aztán igazán szórakoztató is volt, tekintve, hogy Borinak tutira nincs ki a négy kereke. Meg is állapítottunk M-el, hogy ez még nálam is lököttebb :)

Aztán a kicsiből átmentünk a nagyba (mármint egyik harsányból a másikba), mert a következő koncert órákkal később ott kezdődött. Evés-ivásra készültünk adni a fejünket, amit hellyel közzel abszolváltunk is, de már a fenekek padot érésének pillanatában villámok cikáztak (nem kicsit, nagyon) az ég és a felhők között, olykor földet érve.

  Zsuzsi imádkozott, nehogy belénk csapjon a villám :)

Az első dörgés után kiszámoltunk, hogy lehet kb. 10 percünk még míg ránk szakad az ég és Zs. parázós unszolására az autóban kerestünk menedéket. A fejünk fölé érkező égijátékot így biztonságból figyelhettük. Az égzengést viszonylag csendes eső követte. Koncert kezdet előtt megkértük Istenlábát, hogy derítse ki (az eget is ha tudja), de leginkább, hogy egyáltalán leszen-e koncert. Majd a megtartódik felvilágosítással a zsebünkben nekiindultunk. Szerencsére a kezdés előtt tíz perccel elállt az eső, csak a szél és a távolodó villámok maradtak.

A koncert fergeteg volt, bár kicsiként=alacsonyként mindig vannak nehézségek. Nálunk (a csajokat is magam mellé értve) szinte mindenki nagyobb. A Budapest Bár most sem okozott csalódást Ferenczi Gyuri és Szakcsi is hozzátette a magáét, jó kis buli volt, aminek a végét követően (éjjel egy után) ismét eleredt az eső.

Hazafelé menet - mint később kiderült - halálos kimenetelű baleset intett mindenkit óvatosságra.

ez a fotó a bama.hu-ról van.