2012. december 29., szombat

bizonyos

Anyósom újra bizonyította, hogy pont az és annyi aminek és amennyire tartom. Hetekkel Karácsony előtt meghívtam őt és a vele együtt élő - családelhagyó - sógoromat ebédre. Istenlába még azt is felajánlotta nekik, hogy értük megy. Reggel kelve kész kis menetrendet állítottunk össze magunknak, hogy mi mikor süljön, hogy minden időre meglegyen. Leves, hús, mártás, rántott hús, hal, töltött káposzta, torta... Fél tizenkettő körül Istenlába rájuk telefonált, hogy egy óra múlva megy. Erre anyósom közölte, hogy ja, a Petinek más programja lett és már elment reggel otthonról, ő érte meg korábban menjünk mert kettő óra valamikor megy a vonata, mert megy a sógornőmhöz...
Láttam szegény Istenlábán is, hogy szíjjevágja az ideg, és én sem voltam épp a nyugalom szobra. Felemlegettem az összes szentséget az már egyszer biztos.
Istenlába elment a drága mamáért, a leves már kész volt, ők leültek, ettek, én meg addig csináltam mindig a következő fogást. A víz szakadt rólam, a vérnyomásom az egekben volt, és szívem szerint a büdös banya fejére öntöttem volna az egészet. Igyekeztem hozzá sem szólni, de azért mikor bejutottam én is a szobába, és dicsérgette a főztömet, akkor mondtam neki, hogy örülök hogy ízlik neki, de úgy egye hogy ez volt az utolsó. 
A sógorommal azóta nem is beszéltünk benne annyi sem volt se előre, se utólag, hogy egy bocsánatkérést idelökjön, vagy kellemes lószart kívánjon. 
Szóval, most már bizonyos, hogy jövőre csak egy dínom-dánomot tartunk.

2.GKnak


kariaji



2012. december 28., péntek

2012. december 25., kedd

Kispál és a Borz - Tiszai pu.

Meghittes

Olyan békés minden. Ebédelni anyuékhoz megyünk, így főzni sem kell. A gyerekek, tévéznek, játszanak, alszanak. A karácsonyfa szépen világít... én meg itt ülök ebben a nihilben és azt énekelgetem befelé, hogy "jó nagy farkú négerekkel állni a szélben, vagy védhetetlen gólt lőni a tévében..."
Hát ez van :)

2012. december 24., hétfő

Néha nagyon

idegesítenek. Olykor az agyamra mennek, de mind egy szálig szeretnek engem és én szeretem őket. Bemutatom a családom :)


Nők a pult mögött...ja, nem pasik a fa alatt


Húúú, a kedvenc pasikat kaptam Karácsonyra, már csak Bandi hiányzik, kiáltottam fel és a teljes családom megrökönyödve nézett rám, hogy ugyan mióta hiányzik nekem a tesóm, de megnyugtattam őket, nekem a Lovasi hiányzik. Hiánypótlás céljából egész délelőtt Kispál és a borzot hallgattam :)

Boldog Karácsonyt!

kép innen: http://www.craftsy.com/pattern/knitting/home-decor/christmas-ornaments/20375

Jómunkásember


2012. december 23., vasárnap

Már csak egy éjszaka...



Istenlába tegnap és ma is dolgozott még, de most már boldogság van :)
Tegnap még berohantunk munka után a Csinosba Mónihoz, aztán mentünk egy gyors kört a tömeges Széchenyi téren, nehogy már ne lássuk a karácsonyfát Bebivel. Ettünk almás pitét, a kürtőskalácsost nem volt türelmünk kivárni :(
Amit előre lehetett azt ma megcsináltam, a fa már feldíszítve áll, Vitya elment az Eszti elé, reggel jön a Jézuska I. felvonása, csak mi magunk, délután meg a szüleimmel+tesómmal bővített dínom-dánom.

2012. december 16., vasárnap

rés a pajzson

Mostanában nem voltam jól. Eléggé nem. Eléggé ahhoz, hogy én a fő orvoskerülő kérjek egy laborpapírt, elmenjek vérvételre és dobjak egy hátast a csillagoktól. Ha pár vizsgálattal többet kért volna a háziorvos összehozhattam volna az amerikai zászlót (ez nyilván költői túlzás). A csillagokon túlmenően egy felkiáltójelet ! is sikerült összehoznom TSH tárgyból, ami azt mutatta, hogy szubsztitúció ide vagy oda, évek óta tartó békés nyugalom és stagnáló eredmények repülnek a sutba, mert már megint alulműködik a pajzsom. Persze millió jele volt és jó sokat húztam megint míg az agyam meghallotta a testem, és én hajlandó voltam elvinni ezt a testet az orvosig.... Már megint link voltam na, mert éreztem... már hónapok óta, de csak akkor mentem el mikor már magam sem bírtam kijönni magammal, mert az állandó fáradtságtól és álmosságtól sosem volt annyi erőm, hogy megtegyek annyit amennyit pedig muszáj megtenni és mivel mindezzel tisztában voltam állandó volt nálam az idegbaj.  Most, hogy 0,25-el megemelték a gyógyszeradagom három napja már lényegesen jobban bírom magam. Januárban pajzs UH-ra kell még mennem, addig meg igyekszem nem is gondolni rá.

Sapka a sálhoz




hatalmas Boneyard Mócának




Mert egyszer látott egy sima barna kendőt valami tévés luvnyán, és kell neki... olyan... hát kap ilyet :)

Az illat ereje

A fejem búbjáig ellep a mézeskalács (piparkakku) illat :) miközben én csak itt ülök, illetve kötögetek. A fiúk meg (Istenlába+Bebe) kint sütögetnek a konyhában. Persze idehallom hogy folyamatosan fetrengenek a röhögéstől, mert mindenféle Star Wars alakokat figuráznak (ollóval, meg késsel) és jókat kacarásznak. Az imént hallottam egy "kinyír anyád" megjegyzést is :), pedig tőlem aztán nyugodtan lóghat a teljes csillagromboló flotta is a fáról :) Apropó fa, már az is van, keskeny és magas (pont az ellentétem :) és mivel a jövő hetünk húzós lesz és Istenlába a hétvégén is dolgozni fog már a nagy bevásárláson is túl vagyunk. 
Azt hiszem ajándékot sem kell már vennünk, de ebben sosem vagyok biztos :) Szokásomtól eltérően ma kifejezetten várom a karácsonyt, biztos az illatok (fenyő+mézes) teszik. 


2012. december 9., vasárnap

Oh tannenbaum


Sajnos már nagyon unom, pedig kéne még :)
A változatosság kedvéért mos neki kell állnom anyukámnak egy sapkának. Szerencsére az már nagyon megy, mert a piros sapkám első verziója lebontásra és újrakötésre került, Bebének is lett tegnap egy sapka (+sál), szóval már nem okoz gondot az 5 tűvel harcolás :)

Puff neki

Holnap megint dolgozni kell menni :( Pedig itthon sokkal hasznosabb vagyok :)

Demonstráció
Mert a büdös kölyöknek állandóan kinn van a nyaka...

Sajnos még mindig nagyon köhög, szerintem nem lesz holnap sem elragadtatva tőle a gyerekorvos... Reggel megy a mamához, délután van rendelés, aztán majd meglátjuk...
Szegényt a vásárba sem vittük le ma, pedig azt soha ki nem hagyná... na, nem vesztett semmit, még a kedvenc lángososunk sem volt nyitva :(

2012. december 6., csütörtök

picinke

Annyi dolgom lenne, de semmit nem csinálok... Csak ülök a sarokban és lesem a cinkéket. Van, hogy tíz is randalírozik egyszerre az erkélyünkön. Lógnak a szárítón, az etetőkön megvizsgálnak mindent, majd szemvillanás alatt eltűnnek. Én meg csak nézem őket...


Etetés

a körültekintő

a megfontolt

a mohó

az óvatos
Van kis kecses, és van amelyik inkább egy teniszlabdára hasonlít :) Közös tulajdonságuk a mérhetetlen beszariság. Lesben kellett ülnöm mozdulatlanságban az erkélyablak mögött, hogy lefényképezzem őket..., de ahogy kitettem a lábam a szobából mindig arra jöttem vissza, hogy óriási bulit tartanak :)

Ez a projekt nem jöhetett volna létre, ha Bebe nem beteg. Ma már megjártuk a Gyerekklinika röntgen ambulanciáját és a háziorvost is. Szerencsére javulni látszik a helyzet, bár a gyerekorvos nem nem túl elégedett az eredménnyel, azért közérzetileg és a köhögés milyenségében zongorázni lehet a különbséget. Most két napot én vagyok "AZ ANYA".
Pillanatnyilag édes, rendes apró magzatom a Pál utcai fiúkkal tart szeánszot, én pedig birsalmát főzök, de aztán... jön Pókember és a kanapén összebújás :)

Levelet a fákra!

 
 






Sapka, sál

Na, sapka, sál már van rajtam..., mehetünk cseresznyét szedni :)

a képet Bebe készítette


A nyakmelegítő és sapka leírása a Kötött kedvenceink karácsonyi különszámából van. A sapkával nem vagyok maradéktalanul elégedett, de tekintve, hogy ez életem első saját gyártmányú sapkája szerintem ez így rendben is van.

Az alábbi fonalakra ma a pécsi Aldiban tettem szert.

giga gombolyag :)

2012. december 3., hétfő

Nega

A hétvégén az egyik kedvenc munkatársamnak meghalt a nagymamája :(
Erről eszembe jutott mikor pár éve az én mamám halt meg... decemberben... és hogy azóta már mennyire nem ugyanolyan semmi sem... főleg nem a Karácsony... főleg nem anyukámnak.

A hagyományokhoz híven az első adventi vasárnapon ismét elfelejtettük meggyújtani a gyertyát a koszorún :)
(Remélem a "kedves" névtelen kommentelőm most őrjöngve tépi a haját, igen van adventi koszorúm, sőt német származású katolikus férjem is van mert mi már csak ilyen elfogadóak vagyunk), na ezt emésztgessed szép csendben miközben azon gondolkodsz, hogy vajon cionista, fasiszta, szocialista... vagyok-e, de ha van egy kis eszed akkor inkább bekapsz egy altatót és alszol éjszaka).

Bebe beteg :( Tüdőgyulladása van. A legutolsó aikido edzésen nyitott ablaknál edzettek, hát lehet, hogy nem kellett volna. Remélem szerdáig elmúlik a láza ha nem akkor röntgen és légúti osztály. Ha igen akkor  pénteken csak vissza kell menni a házihoz. Drukkoljatok. Ma egész nap aludt anyukámnál. Most már itthon van... olyan pocsék mikor az embernek beteg a gyereke :(

Istenlába délutános, meg szombatos..., így aztán csak a jövő hétvégén (ami egy vasárnap) lesz mézeskalács sütés, mert abból őt ki nem lehet hagyni, mindenféle star wars figurákat és egyéb "szörnyeket" alkotnak Bebével, míg én nyomom a kommersz szíveket :)
Remélem idővel lesz karácsonyi hangulatom is, ha már az a szerencse ér hogy családilag együtt tölthetünk egy hetet :)

Ma a fényképeket nézegettem (csendes munkanap volt, na) és találtam Palikáról egy csomó képet és annyi klassz emlék jutott eszembe, és persze belém mart a hiány érzése... olyan kis mindenlébenkanál madaracska volt.











2012. november 29., csütörtök

napozz holddal


Egy hónap... ennyit bírok... eddig bírom  a kínzó vágy nélkül. Pedig most még sokáig ki kell bírni. Egy vasunk sincs... jön a Karácsony... De, ha megkapom a pénzem a könyvért akkor azonnal fizetem a foglalót tavaszra, de ha leesik a hó akkor azonnal fogom a telefont...

Szeretem..., hiányzik.

2012. november 27., kedd

Magamutogató


 


Nyakmelegítő karácsonyi projekt.