A négynapra bővülő hétvégénk első napját egy kis Soma ajnározással töltöttük (pénteken volt 11 éves). Az ő kedvére, és az én megnyugtatásomra egy kis biciklizést is beiktattunk, az elégetett kalóriákat a Mekiben pótoltuk.
Az első pánik (inkább hiszti) után szerencsésen abszolváltam a biciklire fel és leszállást (ha mindezek megvannak, akkor már nincs bajom a brigázással), Istenlába azon megjegyzése közepette, hogy most pont olyan vagyok, mintha a kislánya lennék :)
Szombaton már majdnem dél volt mire elindultunk. Reggel elvittük a Bebét aikidóra, majd elmentünk a mamáért, hazajöttünk, biciklit raktunk a tetőre...
Kettő körül megérkeztünk, de mivel négytől volt a szállás elfoglalás időpontja, így rögvest el is mentünk sétálni. Kellemes meleg idő volt, sütött a nap, tele volt a part totyogó gyerekekkel, kocogókkal, bringázókkal...
Az este folyamán Istenlába egy újabb tanfolyam keretében biliárdozni tanított meg. Hiába no, még jó hogy van nekem :)
Jajj, azt el is felejtettem megjegyezni, hogy mi voltunk egyedül az üdülőben hétvégén, se egyéb szállóvendég, se személyzet, meg is beszéltük, hogy mos aztán rosszalkodhatunk, biliárdoztunk is hálóingben-gatyában :)
Szombaton egész éjjel esett az eső, és olyan hangosan csurgott a csatornában, hogy kétszer is megnéztük elzártuk-e a vizet a fürdőben :) És egész reggel, majd délelőtt csak esett, és esett, így autós környék-felderítést tartottunk.
Dél körül csodák csodájára felszakadozni látszott a felhőzet, és kisütött a nap. Így aztán nem lehetett kibújni a bringázás alól. Amitől először ismét rámtört a para, de a végére annyira belejöttem, hogy csak, szóval nagyon élveztem. Ez a bringa út a Balaton körül jó egy találmány. Mondjuk nem biztos, hogy a nyári csúcsban is így élveztem volna, mint így, hogy gyakorlatilag nem zavarta semmi a békés tekerésem ... Nagyon jó volt, de tényleg :)
Eltekerőztünk 13 km-et, ami az én esetemben szép teljesítmény, tekintve, hogy a jajj nemtudokbiciklizni nyafogásnál tovább ritkán jutok :)
Este egy kisvendéglőben harcsapaprikást ettem, ami - sajnos - elég felejthető volt, majd a hatalmas sportteljesítményemtől sebesen el is aludtam. Így Istenlába nyugodt körülmények között nézhette a kihagyhatatlan Star Wars-ot.
Hétfőn reggelre beköszöntött a télnek álcázott ősz. Égszakadás és igen hűvös idő mellett indultunk haza. Ahhoz képest, hogy tegnap még rövidujjúban bringáztam holnapra nem kizárt, hogy dzsekit kell húzni :(, és olybá tűnik nekiálltak fűteni is.
Így aztán még nagyobb értéke van annak a tegnapi napsütésnek. Ebéd közben boldogan állapítottam meg, hogy - bár bírtam volna még egy-két napig - a hétvége alatt elfelejtettem minden búmat, nyomoromat, görcsömet...
Az első pánik (inkább hiszti) után szerencsésen abszolváltam a biciklire fel és leszállást (ha mindezek megvannak, akkor már nincs bajom a brigázással), Istenlába azon megjegyzése közepette, hogy most pont olyan vagyok, mintha a kislánya lennék :)
Szombaton már majdnem dél volt mire elindultunk. Reggel elvittük a Bebét aikidóra, majd elmentünk a mamáért, hazajöttünk, biciklit raktunk a tetőre...
Kettő körül megérkeztünk, de mivel négytől volt a szállás elfoglalás időpontja, így rögvest el is mentünk sétálni. Kellemes meleg idő volt, sütött a nap, tele volt a part totyogó gyerekekkel, kocogókkal, bringázókkal...
Az este folyamán Istenlába egy újabb tanfolyam keretében biliárdozni tanított meg. Hiába no, még jó hogy van nekem :)
Jajj, azt el is felejtettem megjegyezni, hogy mi voltunk egyedül az üdülőben hétvégén, se egyéb szállóvendég, se személyzet, meg is beszéltük, hogy mos aztán rosszalkodhatunk, biliárdoztunk is hálóingben-gatyában :)
Szombaton egész éjjel esett az eső, és olyan hangosan csurgott a csatornában, hogy kétszer is megnéztük elzártuk-e a vizet a fürdőben :) És egész reggel, majd délelőtt csak esett, és esett, így autós környék-felderítést tartottunk.
Dél körül csodák csodájára felszakadozni látszott a felhőzet, és kisütött a nap. Így aztán nem lehetett kibújni a bringázás alól. Amitől először ismét rámtört a para, de a végére annyira belejöttem, hogy csak, szóval nagyon élveztem. Ez a bringa út a Balaton körül jó egy találmány. Mondjuk nem biztos, hogy a nyári csúcsban is így élveztem volna, mint így, hogy gyakorlatilag nem zavarta semmi a békés tekerésem ... Nagyon jó volt, de tényleg :)
Eltekerőztünk 13 km-et, ami az én esetemben szép teljesítmény, tekintve, hogy a jajj nemtudokbiciklizni nyafogásnál tovább ritkán jutok :)
Este egy kisvendéglőben harcsapaprikást ettem, ami - sajnos - elég felejthető volt, majd a hatalmas sportteljesítményemtől sebesen el is aludtam. Így Istenlába nyugodt körülmények között nézhette a kihagyhatatlan Star Wars-ot.
Hétfőn reggelre beköszöntött a télnek álcázott ősz. Égszakadás és igen hűvös idő mellett indultunk haza. Ahhoz képest, hogy tegnap még rövidujjúban bringáztam holnapra nem kizárt, hogy dzsekit kell húzni :(, és olybá tűnik nekiálltak fűteni is.
Így aztán még nagyobb értéke van annak a tegnapi napsütésnek. Ebéd közben boldogan állapítottam meg, hogy - bár bírtam volna még egy-két napig - a hétvége alatt elfelejtettem minden búmat, nyomoromat, görcsömet...
(képek a Picasan)
