Figyelj csak kiskomám, még egy kiabálás és hópapagájt csinálok belőled!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feketesapkás papagáj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feketesapkás papagáj. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. február 6., hétfő
2009. október 31., szombat
2009. október 8., csütörtök
Chilológia
Chili nem a legjobb fizikumú madár akit a doki eddig látott, de szerencsére nagy baj nincsen vele. Egyszerűen csak nem tanult meg enni. Pontosabban nem tanult meg magot enni. Mert gyümölcsevésben bajnok, ettől van a csúnya vizes kaka. Mivel a kalitkában mindig van betéve neki mag és gyümölcs is, ő gyümölcsöt eszik, mert az édes, könnyű enni és mert azt szereti.
Ezt az állapotot viszont meg kell szüntetni, mert ha sokáig így folytatódik abból már baj lehet.
Egyszóval Chili kosztja változásokon megy át. Napközben nem fog gyümölcsöt kapni. Reggel csak főtt rizst és magot kap. Ezt kell ennie (majd megmondjuk neki is) délutánig, míg meg nem jövünk. Akkor megvizslatjuk, hogy miből mennyit evett majd kaphat egy kis gyümölcsöt. Esténként továbbra is kézből adogatunk neki magot, és csíráztatott napraforgót, búzát, és ha tudunk szerezni hajdinát, és ez így fog menni mindaddig amíg fel nem növünk.
Erre az időszakra viszont, hogy a súlya már ne apadjon esténként, - ha tudunk szerezni - nevelőtáppal kéne etetni. A doki azt mondta venni ne vegyünk, mert olyan mennyiségre messze nincsen szükségünk, de ha tudunk szerezni neki az nagyon jó lenne.
A doki rendes volt, (nagyon tetszett neki Chili, azt mondta édes babafeje van, amúgy meg a fs a kedven papagája) de az információk nagy részének már eddig is birtokában voltunk békipeti által. A változás annyi, hogy én eddig nem mertem (most is rosszul vagyok a gondolattól) itt hagyni csak rizzsel és maggal.
A kézből magevést lassan tökélyre fejlesztjük, ma már evett kanárimagot, hántolt napraforgót, és zúzott peletet.
Kislépés az emberiségnek, de nagy lépés nekünk :)
Épp most beszéltem Katival, akinek az jutott eszébe, hogy lehet, hogy azért ilyen nehéz eset Chili, mert egyedüli madárka volt, nem voltak testvérei akiktől tanulhatott volna.
Lehet, hogy ez nem túl összeszedett beejegyzés, de most nincs energiám stilizálni.
Időközben táp is lett Máté Józsitól, akinek ezúton is köszönöm.
Most eldőlök, mint a rohadt nád...
Címkék:
állatorvos,
Caiques,
Chili,
feketesapkás papagáj,
mag evés
Nyomokban romokban
Nem is tudom, hol kezdjem, mert minden vonalon a totális csőd felé robog az életem.
Istenlába vírusos, és bár már a negyedig napnál tart, eddig még csak a fejfájása és a láza múlt el, viszont köhög és taknyos. Mindez a hétvége fényében nem sok jóval kecsegtet, de ahogy a saját szellemi-fizikai mélypontomat elnézem, lehet, hogy jobb is így. Majd elfekvős doktorost játszunk :)
Somának több heti nyűglődés után tegnap kihúzták egy rágó tejfogát, ami akkora gyökereket növesztett, hogy majd betojt szegény.
Vitya panaszkodott, hogy fáj a háta, találtunk is két dudort a gerincén, ma rohanunk vele a háziorvoshoz.
Bebe? Bebe jól van :) Ontja a 100%-os felmérőket és várja a mai aikidót.
Én nem annyira várom az aikidót, mert be kell suvasztani a Vitya orvos, és a Chili orvos mellé, ami már önmagában nem kispálya, és akkor a többi teendőről még nem is beszéltünk. Idén sikeresen abszolváltam minden szűrővizsgálatot, így voltam nőgyógyban, mammográfián, tüdőszűrésen és endokrinológián is. Az utóbbin majdnem ott is maradtam, mert a vérnyomásom egy időre kilátogatott a Föld légköréből. Tele van a szamócás napozóm a körülöttem zajló eseményekkel, és bár nagyon vártam, de pillanatnyilag elutazni sincs humorom. A hét egyetlen jó történése a szuper bicikli volt, amit Zsuzsától kaptam, és pillanatnyilag a nagyszoba közepén áll, mert gyönyörködöm benne :)
Palika de Lány kiegyensúlyozottan hozza a megszokott formát, és vígan köszönget meg csörög (ha kell ha nem), a tegnap estét a Halálcsillagon (Star wars) töltötte és közben R2D2 hangján csipogott mint egy őrült. Étkezését tekintve, gyakorlatilag csak magot és kukoricát eszik.
Chili de Brünhilda állítólag nem is annyir Brünhilda. Történetesen kiderült róla, hogy sovány, és a tolla sem olyan szép mint lennie kéne. Én mindezeket (természetesen) észre sem vettem, mert Chili Palihoz képest igen termetes, és nekem annyira szép ...
Viszont Chili nem eszik magot. Önállóan egyáltalán nem. A kezemből már igen lelkesen tömi magába a kendermagot. Viszont ha nem rakosgatom a csőrébe akkor szarik az egészre. Fog egy szotyit, az kiesik a szájából, ő viszont ahelyett hogy felvenné, vagy egy másikat fogna helyette odébb áll, és elmegy játszani. Ugyanez van a Kati által tegnap küldött pelettel is. Megfogja a csőrébe, aztán igyekszik balettozni a lábával, hogy megfogja, de elejti.... Aztán hagyja a francba az egészet. A gyümölcs evés szépen megy, de lássuk be egy almakockát könnyebb is megfogni. Határtalan mennyiségű gyümölcsöt eszik, és ezzel egyenes arányban fosik is folyamatosan. A főtt barnarizst megeszi tálból (ahhoz ugye láb sem kell), viszont ma mikor a rizsbe összezúzott peletet kevertem nem vetette szét a lelkesedés. Konkrétan olyan fejet vágott... nézett rám ártatlan bociszemekkel, hogy most mit szórakozok vele :)
Sokmindenre gondoltunk már vele kapcsolatban, hogy miért van ez így.
Istenlába szerint: konkrátan lökött, topa, gyagyás ... De mindeközben látnotok kéne ahogy a markába fogja, és magyaráz neki, hogy egyél már te kis görény, mert anyikádat széjjje vágja az ideg, na gyere ezt most bekapod, ne szórd má' szét, nyeld már le, hát látod milyen ügyes vagy te kis hülye - na, hát ők így.
Istenlába szerint ráadásul egészségtelen mértékben rám van cuppanva Chili. Ha kimegyek a szobából és ő vele marad, akkor topogva lesi az ajtót. Ahogy beérek már gyújtja be a rakétákat és jön. Ha kivonódok a forgalomból és nem tudja, hogy otthon vagyok akkor szépen elmagozgat bármelyik gyerekkel, de ha otthon vagyok...
Peti szerint is lehetséges, hogy nem választódott le, jelen esetben konkrétan rólam.
Kati&Kati tiszta idegek, és ötletelnek folyamatosan.
Én: Chili édes, és én imádom. Mivel imádom tanítgatom enni, ez van. Ha napi két órát ücsörgünk és úgy adogatom a magot a szájába mert csak így eszik, akkor így leszünk (legalább pihenek). De nem lesz így. A vállamon ülve pl. most már az odatartott tálból is kiveszi a magot (gondoltam így csak rájön, hogy a mag tképpen a táltól és nem tőlem függ). Mivel a kendermag bontás jól megy neki így egyelőre azt kap, peletet, kanári magot és hántolt szotyit. Pillanatnyilag nem foglalkozom a magbontás problémáival, első lépésben az önállóan tálból evés kérdését szeretném megoldani. Ha majd a magos tál előtt üldögél a kalitban és eszeget, akkor majd változtatunk a magösszetételen is.
Szerintem Chili nem lökött, ezt leginkább Istenlábának és Vityának üzenem. Lehet, hogy topa egy kicsit... Lehet, hogy ez az egész magnemevés csak valami koordinációs probléma, de Chili sokmindent megért, egy helyre kakál, jön ha hívom, ha dícsérgetem lehajtja a fejét simire, ha rámordulok, hogy valamit nem szabad akkor sunnyogón les. És különben sem érdekel, hogy lökött-e vagy sem. Csak egészséges legyen, lökött nyugodtan lehet, ebben a családban ez tulajdonképpen elvárás.
Ma délután hívom fel (mert eddig szabin volt) a Beregi dr. ajánlotta pécsi állatorvost, és elvisszük Chilit, hogy nézze meg. Eléggé majrés vagyok e miatt és már nagyon túl lennék rajta. Nagyon remélem, hogy semmi nagy gáz nincs vele, egyszerűen csak olyan, amilyen.
Ma délben észrevétlen elsurranok innen (főnököm kb. akko utazik el), és megpróbálom legalább egy picit rendbe szedni az életem.
Istenlába vírusos, és bár már a negyedig napnál tart, eddig még csak a fejfájása és a láza múlt el, viszont köhög és taknyos. Mindez a hétvége fényében nem sok jóval kecsegtet, de ahogy a saját szellemi-fizikai mélypontomat elnézem, lehet, hogy jobb is így. Majd elfekvős doktorost játszunk :)
Somának több heti nyűglődés után tegnap kihúzták egy rágó tejfogát, ami akkora gyökereket növesztett, hogy majd betojt szegény.
Vitya panaszkodott, hogy fáj a háta, találtunk is két dudort a gerincén, ma rohanunk vele a háziorvoshoz.
Bebe? Bebe jól van :) Ontja a 100%-os felmérőket és várja a mai aikidót.
Én nem annyira várom az aikidót, mert be kell suvasztani a Vitya orvos, és a Chili orvos mellé, ami már önmagában nem kispálya, és akkor a többi teendőről még nem is beszéltünk. Idén sikeresen abszolváltam minden szűrővizsgálatot, így voltam nőgyógyban, mammográfián, tüdőszűrésen és endokrinológián is. Az utóbbin majdnem ott is maradtam, mert a vérnyomásom egy időre kilátogatott a Föld légköréből. Tele van a szamócás napozóm a körülöttem zajló eseményekkel, és bár nagyon vártam, de pillanatnyilag elutazni sincs humorom. A hét egyetlen jó történése a szuper bicikli volt, amit Zsuzsától kaptam, és pillanatnyilag a nagyszoba közepén áll, mert gyönyörködöm benne :)
Palika de Lány kiegyensúlyozottan hozza a megszokott formát, és vígan köszönget meg csörög (ha kell ha nem), a tegnap estét a Halálcsillagon (Star wars) töltötte és közben R2D2 hangján csipogott mint egy őrült. Étkezését tekintve, gyakorlatilag csak magot és kukoricát eszik.
Chili de Brünhilda állítólag nem is annyir Brünhilda. Történetesen kiderült róla, hogy sovány, és a tolla sem olyan szép mint lennie kéne. Én mindezeket (természetesen) észre sem vettem, mert Chili Palihoz képest igen termetes, és nekem annyira szép ...
Viszont Chili nem eszik magot. Önállóan egyáltalán nem. A kezemből már igen lelkesen tömi magába a kendermagot. Viszont ha nem rakosgatom a csőrébe akkor szarik az egészre. Fog egy szotyit, az kiesik a szájából, ő viszont ahelyett hogy felvenné, vagy egy másikat fogna helyette odébb áll, és elmegy játszani. Ugyanez van a Kati által tegnap küldött pelettel is. Megfogja a csőrébe, aztán igyekszik balettozni a lábával, hogy megfogja, de elejti.... Aztán hagyja a francba az egészet. A gyümölcs evés szépen megy, de lássuk be egy almakockát könnyebb is megfogni. Határtalan mennyiségű gyümölcsöt eszik, és ezzel egyenes arányban fosik is folyamatosan. A főtt barnarizst megeszi tálból (ahhoz ugye láb sem kell), viszont ma mikor a rizsbe összezúzott peletet kevertem nem vetette szét a lelkesedés. Konkrétan olyan fejet vágott... nézett rám ártatlan bociszemekkel, hogy most mit szórakozok vele :)
Sokmindenre gondoltunk már vele kapcsolatban, hogy miért van ez így.
Istenlába szerint: konkrátan lökött, topa, gyagyás ... De mindeközben látnotok kéne ahogy a markába fogja, és magyaráz neki, hogy egyél már te kis görény, mert anyikádat széjjje vágja az ideg, na gyere ezt most bekapod, ne szórd má' szét, nyeld már le, hát látod milyen ügyes vagy te kis hülye - na, hát ők így.
Istenlába szerint ráadásul egészségtelen mértékben rám van cuppanva Chili. Ha kimegyek a szobából és ő vele marad, akkor topogva lesi az ajtót. Ahogy beérek már gyújtja be a rakétákat és jön. Ha kivonódok a forgalomból és nem tudja, hogy otthon vagyok akkor szépen elmagozgat bármelyik gyerekkel, de ha otthon vagyok...
Peti szerint is lehetséges, hogy nem választódott le, jelen esetben konkrétan rólam.
Kati&Kati tiszta idegek, és ötletelnek folyamatosan.
Én: Chili édes, és én imádom. Mivel imádom tanítgatom enni, ez van. Ha napi két órát ücsörgünk és úgy adogatom a magot a szájába mert csak így eszik, akkor így leszünk (legalább pihenek). De nem lesz így. A vállamon ülve pl. most már az odatartott tálból is kiveszi a magot (gondoltam így csak rájön, hogy a mag tképpen a táltól és nem tőlem függ). Mivel a kendermag bontás jól megy neki így egyelőre azt kap, peletet, kanári magot és hántolt szotyit. Pillanatnyilag nem foglalkozom a magbontás problémáival, első lépésben az önállóan tálból evés kérdését szeretném megoldani. Ha majd a magos tál előtt üldögél a kalitban és eszeget, akkor majd változtatunk a magösszetételen is.
Szerintem Chili nem lökött, ezt leginkább Istenlábának és Vityának üzenem. Lehet, hogy topa egy kicsit... Lehet, hogy ez az egész magnemevés csak valami koordinációs probléma, de Chili sokmindent megért, egy helyre kakál, jön ha hívom, ha dícsérgetem lehajtja a fejét simire, ha rámordulok, hogy valamit nem szabad akkor sunnyogón les. És különben sem érdekel, hogy lökött-e vagy sem. Csak egészséges legyen, lökött nyugodtan lehet, ebben a családban ez tulajdonképpen elvárás.
Ma délután hívom fel (mert eddig szabin volt) a Beregi dr. ajánlotta pécsi állatorvost, és elvisszük Chilit, hogy nézze meg. Eléggé majrés vagyok e miatt és már nagyon túl lennék rajta. Nagyon remélem, hogy semmi nagy gáz nincs vele, egyszerűen csak olyan, amilyen.
Ma délben észrevétlen elsurranok innen (főnököm kb. akko utazik el), és megpróbálom legalább egy picit rendbe szedni az életem.
Címkék:
állatorvos,
Caiques,
Chili,
feketesapkás papagáj,
mag evés
2009. október 5., hétfő
2009. szeptember 22., kedd
Pali és Chili (PaChili)
Régen írtam már a tollasnépségről, aminek leginkább az az oka, hogy a szabadidőmben Chili rajtam lóg, hátráltatva minden hasznos tevékenységben, amik legtöbbjéhez amúgy se lenne kedvem :)
Palkó a szokványos csendes szemlélődő formáját hozza, és talán szelídebb is lett mióta Chili nálunk van. Mondjuk előtte sem volt egy vérpapagáj, de látja hogy Chili mennyit dögönyözteti magát és ő sem akar kimaradni. Régebben a kintlétei alatt inkább a játszóján mutatványozott, és csak néha-néha reppent valamelyikünkre, akkor sem azért, hogy fogdossuk, csak úgy megűlt. Manapság sokkal aktívabban vesz részt az életünkben, és a tollasmajomsághoz híven nem kimaradni semmi buliból.
Nagyon érdekes a különbség kettejük között. Már alkatilag is, míg Palika de Lány gyakorlatilag Hamupipőkére, addig Chili Bubó doktor Ursulájára emlékeztet. Ha Palkó rászáll az emberre azt meg sem érezni, és aztán elücsörög nyugodtan. Mindez Chilivel és a suta landolásával már maga egy kihívás, nem beszélve arról amit rajtunk művel, mint egy úthenger. Palika elé ha kaját teszünk akkor óvatosan közelíti meg, először csak hozzáérinti a csőrét, majd hátrál, bátorságot gyűjt és újra szemlét tart. Mindezt Chili előadásában egy szárnyasdisznó sárban fetrengéséhez hasonlatos. Mert nehogy már Ő féljen valamitől. Ugyan. És nehogy már finoman közelítsen. Elrugaszkodik lesz ami lesz alapon és igyekszik a kiszemelt dolog közelében landolni, na most ha arra felé az én arcom tűnik a legjobb leszállóhelynek akkor ott. Ezt követően szó szerint röfögve ráveti magát a kiszemelt tárgyra vagy ételre (pl. beleül a tányérba) és vígan dagonyázik önnön sikereiben.
A tizedmiliméter pontosan manőverező, gyakorlatilag hang nélkül szárnyaló Palika mellett Chili olyan mintha egy teljes helikopter raj jönne éppen, de csak gyarkorló repülésre, mert a kivitelezés (legalábbis Palihoz hasonlítva) hagy maga után némi kívánnivalót. Édes "kis" Brünhildánk azt viszont már megtanulta, hogy a függöny bármikor biztos leszállóhelet nyújt neki, így ha elvéti a landolást kiszemelt áldozatán akkor nehézkes irányváltoztatások közepette megcélozza a függönyt. Bár a múlt héten már megfigyeltünk nála némi repülésbeni fejlődést, miszerint egy pillanatra gyakorlatilag a levegőben állva új célpontot keres és közelít meg.
Néha aprócska jelét adják az egymás iránti érdeklődésnek, múltkor pl. egész közel kerültek egymáshoz, míg az érdeklődő kisdömper annyira közel nem került, hogy gyakorlatilag lelökte Palit a kapaszkodóhelyéről, és így elrepült. Mikor Chili a padlón "röfög" a "most már pediglen magot fogsz enni" előadás idején Palika gyakran odasasszézik egy kis zsákmányért. Imádom azt a bátortalan totyogást ahogy ezt teszi, merthát kéne az a mag, mert nehogymáne, de ott van a röfögő szörny is.
Chili órákat képes randalírozni rajtam, kurkászni, a fülem morzsolgatni és a kezemmel harcolni, és néha bizony rá kell morogni, hogy ne durvuljon, Palkó csak leül a lábamra és szundít egyet.
Palkó ott pottyant ahol épp van, de az a kis kakipötty nem okoz nagy károkat és egyszerűen takarítható. Ha Chili lefos, na akkor aztán teljes generál kell. Néha még mindig nagyon vizeset kakál, de gondolom ez függ az aznap elfogyasztott gyümöl létartalmától is, ami nem azonos minden nap. Ha fél óránként a helyére tesszük majd eléguggolva mondjuk, hogy "kaka" akkor szépen leereszti a kis tollas valagát és rákakál az odakészített papírra. Tegnap viszont sűrűbben volt kedve kakálni, így elvesztettük a fonalat a mikor kakált műsorban, így nekem póló váltás, Istenlábának hajmosás jutott :) Istenlába nem volt túl vidám ettől.
A kalitkában Chili lakosztály mindig olyan mint egy cefreüzem. A rácsot az aznapi gyümölcsből felkent vakolat fedi, a tálkából a gyümölcs százfelé dobálva, a víz, mint egy mocsár. Palkó lakosztályában a víz általában tiszta, a maghéja egy helyre vannak szórva, a rács mint a patyolat ...
Chili tisztántartása napi húsz percemet veszi igénybe naponta, miközben ő rajtam randalírozik, és én próbálom elmagyarázni neki, hogy ő tulajdonképpen nem egy mocsári szörny, vagy vízidisznó és igazán viselkedhetne kicsi úrinő modjára. Ilyenkor motyog pár vigasztaló szót a fülembe, nem mintha rászorulnék mert - fura, de - élvezem az egészet.
Palkó a hangokban teljesedik ki, mindenféle csörgést csörömpölés utánoz, és teljesen meg van veszve a neki tetszó hangokért. Órákig ül tévén, és csörög ahogy meglát egy telefont, igazán mókás az életünk. És akkor is százegyedszerre is muszáj elmondanom, hogy Palkó=barnaarcú aratinga nem egy ordibálós hangos madár. Ahogy minden egyéb papagájnak úgy neki is van naponta 3*5 perc mikor rikácsol, de a többi időt jóval csendesebb produkciókkal tölti.
Minden áldott nap mikor Chilit dögönyözöm gondolok Csibészkére - aki az én legkedvesebb papesz barátom - és aki nélkül azt sem tudnám, hogy létezik feketesapkás papagáj.
Márpedig feketesapkás nélkül sokkal szegényebb lenne a világ.
2009. szeptember 13., vasárnap
2009. szeptember 6., vasárnap
Imádom a Chilit :)
Minden áldott napomba boldogságot csempész, már csak azzal is, hogy van. Imádom nézni, ahogy akrobatikázik a kalitban, persze néha elvéti és csak a puffanást hallom. Úgy tűnik ez a háttal a kalit oldalának préselődés már örökre sajátja lesz.
Mindenkivel jó barátságban van, de abban a pillanatban ahogy belépek a szobába már repül is. Néha elfelejti bekapcsolni a gps-t és kissé mellé navigál, de ilyenkor alkalmazza a saját tapasztalatából szerzett tudását, miszerint a függöny nagy és könnyen megközelíthető. Mindenképp el kell ismerni, hogy sokat ügyesedett már, de Palkó kecses-pontos repülése mellett, olyan mintha egy nagy krumplit hajítanánk át a szobán. Olykor mintha gyakorolna, repked Istenlába és köztem, és azon az 1-2 méteren problémamentesen landol is. Na jó, néha lábbal előre az arcomon, de az már ugye az én problémám. Folyamatosan lóg rajtunk, úgy tűnik ez számára a legnagyobb élvezet. Bár gyakran leülünk a földre a játékok közé, de egy-két percnyi játék után visszatér a fülünk csipkedéséhez, kezünk alá bújáshoz... Remélem ez a szárnyvergetős kuncsorgós sivítás lassan abbamarad, mert erre rögvest rázendít ha velem van, még akkor is ha tele a pocakja. Pár perc után szerencsére abbahagyja ezt a műsort, de még így is elég halláskárosító.
Egy megoldásra váró problémánk viszont van. Chili egyáltalán nem fél a golyósfüggyönytől, annyira nem, hogy vígan átsétál alatta. Ez viszont így biztonsági hiányosságokat eredményez, aminek a megoldásán még agyalunk, illetve igyekszünk tudatosítani Chiliben, hogy a golyós függöny tilos. Bár egyelőre a nem szabaddal is akadnak még értelmezési problémák :) Bár ahogy figyelem kezdi kapisgálni, hogy mit is jelent, de azért próbálkozik...
Talán lassan a kajálási nehézségeken is túljutunk. A fellógatott fürtösköles mindig szépen fogy, és szombat délután egyszer csak azt láttam, hogy az én kis "Brünhildám" ücsörög a magos tál szélén és ropogtat. Nem mentem a közelébe, hogy megnézzem mit fogyaszt, mert akkor azonnal rámstartolt volna, hogy vegyem ki, de jó húsz percet foglalatoskodott ott. Tegnap vettünk neki egy mézes-magos bigyót is, és abból is eszeget szépen. A reggeli barnarizs is elfogyott, és ezáltal a kaka se egy kupac víz már (ami bevallom nagyon idegesített).
Chili hazaköltözésével bekerült az erkélyről a már fél éve Palkót hidegen hagyó, és ezért kint örződő játszó. Egyelőre Chilit nem nagyon érdekli a dolog, viszont annak az alsó rúdjáról megy mindig a kaka. Ha nem merülünk bele nagyon a játszásba és időnként odavisszük, akkor nagyon szépen megy "kaka" vezényszóra a dolog. Eddig kétszer ment padlóra, egyszer az én, és egyszer Istenlába hátára :)
Palkóval szépen elvannak egymás mellett. Ahogy elnézem őket lehet, hogy sosem lesznek barátok, de a békés egymás mellett élésre jó esélyünk van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

