Irány az ég alja

Fáradtak vagyunk, mindenféle pakkokat, töltőket, ruhakupacokat kerülgetve igyekszünk úrrá lenni a magunk teremtette káoszon. Istenlába még csak mos jött haza. Körbeugráltuk Somit aki holnap lesz 12, tortáztunk, ajándékoztunk. Közben egy-két cuccot arrébb dobálunk. Én erősen koncentrálok a fényképező gép és tartozékaira, meg a megagyógyszergyűjteményemre. A többi nem annyira lényeges. Azért hagytam magamnak üzeneteket a bejárati ajtón, hogy mit nem kéne elfelejteni, de azt majd biztos elfelejtem elolvasni. Reggel útra kelünk, első állomás az IKEA, utána jön MIZO :)) aztán a többiek, és végül a Balaton. Szeretem a Balatont, ezt gondolom évente többször is megemlítem, na meg nyilván azért megyek oda :)
Nem sikerült se venni, se szerezni csomagtartót, pedig kerékpártartót már vettünk, így a bringák most maradnak. Bringa helyett Fehérvárra megyünk majd (erről mindig a Honfoglalás jut eszembe). Na konkrétan nem a Honfoglalás, mint ahogy arra nagy arccal fogadást is kötöttem Istenlábával, miszerint márpedig az a címe a filmnek, hanem a Magyar vándor, a kis tévedésnek egy üveg whisky az ára :)
Na cupper :)

Irány az ég alja (még négy nap)

Tádám :) és huss, a hétfő szinte már el is tűnt. Istenlába délutános, ez sajnos nem nagyon használ az idő múlásának, mert Istenlába nélkül valahogy lassabban telik az idő :( Nem tudom Einstein mit szólna ehhez, de ez tény.
Soma ma atlétika versenyen volt, szerencsére a közlekedést most már önállóan gyakorolja (elvégre szombaton 12 éves lesz). Néha nagyon elborzaszt, hogy már ekkorák. Anyikám meg ma közölte velem, hogy ő negyven éves kora óta ronda :) Hogy hogy jut ilyen az eszébe azt nem tudom, de azért szépen megkértem, hogy ezeket a gondolatait ne velem ossza meg, aki épp e válságpillanatot közelítem.
Egy csomó dolgot kéne észben tartanom (nem fog menni, hiszen nemsoká' negyven leszek :)) a szombati induláshoz. Közben tegnap - hurrá - vettünk a vásárban két bringaszállítót, most már csak csomagtartó kéne, azzal Istenlába holnap próbálkozik majd a kacatosnál. Be is kéne vásárolni, hogy ne Anyinak kelljen, de mivel lövése sem volt mit akar majd főzni, így kénytelen lesz majd attól inspirálódni amit a hűtőben hagyok neki :) Biztos lesz egy-két olyan pillanat, mikor szeretettel gondol rám :)

Két hete nem hímeztem egyetlen x-et sem :( Még szerencse, hogy időben elkezdtem Anyi karácsonyi ajándékát. Húúú, el ne felejtsem majd eldugni mielőtt elmegyek. Asszem a pulzus és vérnyomáscsökkentés nincs túl jó hatással rám, csak bambulok kifelé a fejemből :( Ma pl. igyekeztem rávenni magam a hajnak nevezett gubanckupac megmosására, nem nyertem :) Mert hol nagyon nem érek rá, mert nem és kész, hol meg hideg van... Ilyenkor mindig vágyakozva gondolok a tüske hajamra ami Istenlába miatt nincsen, mert ő meg a göndörkóc után vágyakozik, a népnek meg ugye meg kell adni amit akar :)
Ma sütött a nap. Ebben az évben ez mindenképp említésre méltó esemény. Tényleg nem tudja valaki hová tűnt 2010? Mert én január óta csak arra várok, hogy süssön rám a nap, az meg bszik rám :( A minap megnéztem az időjárás előrejelzést a hétvégére (vannak az örök naívak, akik századszor is képesek abban reménykedni, hogy majd rájuk is süt a nap) szombaton például az egész ország fölött napocskák ragyognak, egyetlen város van csak nagy szürke felhőkupac alatt, naná, hogy Pécs. Még jó hogy elhúzok innen :) Sajnos az időjárás mindig viszonylag gyorsan reagál a helyváltoztatásaimra :( Na azért reménykedem, és teljes felszereléssel (fényképező, bicikli) vágunk majd a kalandba, aztán lesz ami lesz, általában mindig az van, mert ami ami az az, ugyebár :)