Visegrád
Visegrádról voltak emlékeim. Voltunk ott - jó régen - a nyomdával. Visegrádra érkezésünkkor az idő kegyes volt hozzánk, sütött a nap és kék volt az ég (ami aztán hamar elmúlt) és én ilyen egyszerű lány vagyok, hogy nagyon több nem kell nekem :)
Visegrád előtt még átmentünk az Esztergommal szomszédos Dorogra, hogy megnézzük, van-e randább hely Esztergomnál (elnézést kérek az esztergomi látogatómtól) és van! Jelzés értékkel a pécsieknek, ahogy Esztergom-Kertváros= Pécs-Vasas, úgy Dorog= Komló. Bár szerintem Komló szebb, sokkal.
Mivel indulás előtt nem tudtunk reggelizni, a szobában lévő egyetlen asztalon én fészbúkoltam :) megállapodtunk benne, hogy majd kajálunk valami pékségben. Hát Dorogon elment a kedvem az evéstől, így reggeli nélkül érkeztünk meg Visegrádra, ahol belevetettük magunkat a kultúrába.
A királyi palota nekünk sokkal jobban bejött, mint a Fellegvár (nem is ilyenre emlékeztem), viszont utóbbinál eszembe jutott, hogy az új gép tud panoráma képeket csinálni, így aztán jókat élvezkedtem a szélviharban.
A kultúrprogramot követően Istenlába meghívott ebédelni az első étterembe ami az utunkba esett. Jelzem már délután kettő volt :) Azt hittem egy egész tehenet is meg tudok enni, de nem. Olyan adag ételt tettek le elém az asztalra amitől megrettentem (nem vagyok egy béldózer). Sajnos elfelejtettem lefényképező. Libamájjal töltött rántott bordát ettem, szerintem négy személyre való adagot kaptam :) Finom volt :) mos jól megenném :)
