Ez volt az a könyv amit annyira akartam a névnapomra, annyira, hogy nem bíztam a véletlenre, és miután sehol sem találtam könyvesboltban, lecsaptam a libriponthun az "utolsódarabok" egyikére.
Megrendeltem szépen, aztán vártam, közben elmúlt a névnapom, el is felejtettem, nem a könyvet, a névnapot, mikor egy "mél" érkezett a libritől, hogy átadták a futárnak a csomagom :)
Nem tudom, hogy ezen vajon mi tartott három hétig, de már nem is érdekel, mert van nekem végre, a kezembe foghatom, és tökéletes. Nem száraz receptek, hanem mindenhez van egy kis plusz adalék, szép fotók, és jó grafikai megoldások, játék a színekkel (szóval a szakmai zsűrimen is átment).
Ha hibát kéne találnom benne az egyedül a szaga lehet, mert kifejezetten büdös szegénykém, kéretik a nyomdákat szakácskönyvgyártáskor szagtalan felületkezelt papír vásárlására, és előzetes festék szagolásra :)
Persze nem biztos, hogy mindenki ilyen flúgos mint én, mert én pl. a könyvesboltban elsőként megszagolom a könyvet (minden bizonnyal ez valami hosszú idő alatt belémivódott "nyomdakórság"), szóval én nem csak szemmel, hanem orral is nézem a könyveket...
Mivel a munkahelyemre érkezett a csomag rögtön neki is álltak a csajok a lapozgatásnak, nekem csak itthon jutott időm rá, de ezt így is terveztem. Bekuckóztam vele....
És másnap már sütöttem is tésztában sajtot, ma pedig töltött krumplit, ami után Istenlába megnyalta mind a tíz ujját :) A gyerkőceim étkezési szokásait most nem keverem ide, de Vitya és Bebe is evett, Soma meg...
A lényeg, ez a könyv legalább annyira jó, mint a blog (fűszer és lélek), és egy csomó olyan dolgot is megtudhatok belőle amikről a némasági fogadalmat tett (és azóta eltávozott) felmenőim nem voltak hajlandóak beszélni.
Ez jutott nekem, könyvből gyökeresedem. Egyesek szerint így is elég gyökér vagyok :)
