Semmi baj

a tisztánlátásomhoz kétség sem férhet, mondá a doktornő, mikor hosszú órákra elvette tőlem e képességet.
Viccet félretéve egy egyes olvasószemüveg és némi koromra történő  - számomra érthetetlen - célozgatás után, egy szemüveg és egy szemcsepp recept társaságában utamra engedtek. Semmilyen hályogra utaló jelem nincsen. Lassan már látok is, bár állítólag még mindig rohadt tág a pupillám, de azt én nem tudom, mert még csak távolra látok jól.

Látóköröm

tágítása végett holnap elmegyek a szemészetre és megmutatom nekik a (szem)fenekem :)

Még nem elég

Mindjárt itt a hétfő és véget ér a jó kis szabadságom. Pedig még csak egy könyvet olvastam ki, nem is fotóztam, alig hallgattam zenét, csak pár filmet láttam, nem is hímeztem... még annyi dolgom lenne...
Persze vicces ahogy itt nyafizok, miközben Istenlába csak a mai napot töltötte a hétből itthon, mert holnap már megint megy és ez így meg szépen a jövő hét szombat estéig, hogy aztán megint csak egy napot töltsön itthon. Azáltal, hogy a két ünnep közötti beosztása így alakult, pont az a ráérős-összebújós kedvenc időtöltésem maradt el. Sebaj, nemsokára negyvenévesleszek (atyaég) és akkor jól elhúzunk semmittevős összebújni. És aztán meg jön a tavasz, és a nyár, és fishing, és szabi, és nyaralás... Juhééé :)
Kár, hogy ha folyamatosan ezt csinálom, hogy a következő nagyörömet lesem, pillanatok alatt vége lesz ennek az évnek is. Ami tekintve az előzőt azért nem biztos hogy rossz, csak ne öregednénk.