Ma felhívott Istenlába, hogy elmondja mennyire imád, hogy a klotyász (hivatalos nevén vízvezetékszerelő, ismerőseinek Gábor) nem tud jönni csak a hét elején. Nagyon örültem, hogy ezt megosztotta velem, annyira vágytam már újra átélni a történteket. Meg is kérdeztem tőle, hogy biztos ezért híttá kakász? Erre közölte, hogy ő Pápász Kákász (görögösen Pappas Cacas) a görög Isten. Hát ez van. És több nem is kell.
Szeretettel köszöntöm kedves új, na meg persze régi olvasóimat, akik már most bizonyítottak, hiszen - ahogy a mondás mondja - szarban tudni meg ki az igazi barát :)
Várom az óriási szerencsét, Istenlábával vetettem lottót (mert ő közelebb volt a szarhoz mint én). Ma már volt kedves szomszédi érdeklődés is, hogy jól vagyunk-e. És igen. Teljesen jól voltunk (bár gyűrödten és szarul vacakul nézünk ki, főleg én) egészen addig míg Istenlába le nem eresztette a redőnyt a konyhában és el nem szakadt a gurtni. Most nem tudjuk felhúzni, de ez nem is annyira baj, sőt inkább a kérjetek és megadatik kategóriába tartozik, hiszen egész héten/nap arra vártam, hogy eljöjjék a péntek délután és végre kizárhassam az életemből a külvilágot. Megkaptam? Megkaptam.
Egyébként óvatosan kérjetek, mert mikor kamasz voltam folyamatosan azért fohászkodtam, hogy csak egy kicsit hízzak és azóta megdupláztam a súlyomat.
Kérjetek! Megadatik :)