Hiába próbáltam vidáman elmesélni a szüleimnek, hogy képzeljétek, mostantól végre lesz elég szabad időm, és jut időm majd mindenre ...
Nem vették be :( Most meg elkezdték a jajjistenemmostmilesz parát, és annyit fognak aggódni, hogy a végén még én is kétségbe esek.
Ma már úgy tettük le a telefont, hogy nagyon vigyázzak magamra. Mondtam nekik, hogy ezek után azért kicsi a valószínűsége, hogy holnap egy tégla esik a fejemre..., bár sosem lehet tudni.
Tök poén, hogy én vigasztalok mindenkit, hogy ne aggódjon, minden rendben lesz.
Tényleg tök jó, mert mint tudjuk, ha sokat mondom elhiszem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése