Idén a hagyományoktól eltérően kettesben piparkakkuztunk Bebével, mivel mindenki más iskolában-dologzni volt, csak mi lógtunk itthon táppénzen. A kis mézesek formája erősen mutatja is, hogy apró kezű alkotója még nem tökéletes kézműves, de nekünk így szépek ahogy vannak.
Délután egy párat kidíszítettünk Kittivel, és gyártottunk asztaldíszt az anyukájának is.
Profizmusunk persze meg sem közelíti a Praktikában talált díszekét, és Limara mézes csodáitól is messze vannak, de "ez a döde a mi dödénk..."
Mikor már azt gondoltam elég volt az egész napi konyházásból Viktor csalódott arccal megkérdezte, hogy valami normális süti nincs? Így még összedobtunk egy gyors csokitortát, és felvertünk mellé egy tejszínhabot. Nem tudom este melyikünk nézett ki rémesebben, én a napi konyhaláztól, vagy Istenlába a munkahelyi bulizástól :), de az biztos, hogy a viccesebb Ő volt :)
2 megjegyzés:
Jó sok koszorút csináltatok! :)
most írunk pár verset, és koszorús költők leszünk :)
Megjegyzés küldése