és nem szeretni is lehet biztosan, de mi pécsiek ezt nem igazán hisszük el.
Egy ember, aki pályafutásának csúcsán így nyilatkozott
"– Örülök, hiszen ez a szakmai csúcs, és szomorú vagyok, hogy nem a Pécs élén értem el – adott magyarázatot a kettős érzésre Rátgéber. – éppen ezért azt szeretném, ha minden pécsi magáénak érezné ezt a sikert: a győzelemben ugyanis benne van az a sok élmény, amivel odahaza gazdagodtam, és az a szakmai tudás, amit a MiZo élén szereztem."
Egy ember, aki reméljük majd visszajön, és örjöngve-hasoncsúszva-sírva-nevetve ott lesz a pálya szélén.
Mert van akinek 15 bőven elég ahhoz, hogy egy város soha se felejtse el, van aki tesz, és nem csak igér, és hát igen van akit szeretnek. Ha azt mondod Rátgéber, mindenki tudja "miről beszélsz"!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése