mondta Soma nekem a minap, mikor is jó előre kölcsönkértem tőle az övét.
- Dehogy kell, Isten őrizz (hiszen akkor biciklizni is kéne) gondoltam, főleg mivel már vagy nyolc éve egyáltalán nem is ültem biciklin, és annak előtte sem indultam a Giro d'Italia-n.
Gyerekkoromban nem is bicajoztam, és őszintén mondom hiányát sem éreztem mindaddig, míg Istenlábával össze nem hozott a sors. Ekkor éreztem először sportbéli hiányosságaimat, így tanultam meg biciklizni (és jó nagyokat esni), korcsolyázni, pingpongozni, ésmástnem.
Most viszont kitaláltam, hogy egy őszi hétvégén biciklizni fogok Istenlábával a Balatonon (hála a T-nek a lehetőségért), ezért is szóltam már jó előre Somának a bringáért.
Csabi régen nagy bringás volt, és a gyerek közül most Soma az aki folyamatosan bringázik, bicikli-kreszre, és versenyekre jár. Így szombaton délelőtt Istenlába és Soma elmentek valami kerékpáros családi napra, amit egy biztosító szponzorált. Regisztráltak annak rendje-módja szerint, majd letekerték (rendőri felvezetéssel - Sominak ez tetszett a legjobban) az adott távot, majd a nap zárórendezvényén tartott sorsoláson nyertek - nekem - egy biciklit :)
2 megjegyzés:
Aranyos történet :))
Melegen ajánlom, gyakorlatozz azon a biciklin, mielőtt a Balatonos hétvégébe vágtok, különben lesz sírás-rívás-borogatás és fogaknak csikorgatása a jó kis terveid helyett..
Ulaiva
No, azért ne arra gondoljatok, hogy majd körbe bringázom a Balatont. Nem. Csak "lájtos" tekergetés semmi teljesítménytúra.
Megjegyzés küldése