2009. május 17., vasárnap

vasárnap, jó dolgunk van, mint erdőn a madárnak

levendulácska


Istenlába mai alkotása, az asztal (imádom a pasit, na :) )
(ki mit talál, abból tákol)


Olyan szép ez a Somi :)


mákom van :)


Babovi


Bebe nem rókázott az éjjel :)
Reggel nem keltünk korán, nem kellett sietni. A kaját már megfőztem, kint csak melegíteni kellett... ránk fért már egy kis nyolcig lustulás.
A takonykórom nem múlt el, és egyéb "bajaim" is akadnak, de azért alig vártam, hogy menjünk már.
A kerti időtöltést felderítéssel kezdtem. Bab és Babka már beintegrálódtak egy ovis csoportba, a hagymacsoport is rendesen viselkedik. Retek gyerekek sosem fognak megtanulni rendes sorban állni, de nem szaladtak szanaszét. Paniska Panni és testvérei szépen ácsorognak. Borsó Bandi és családja igyekeznek nem túlzottan lemaradni Babkáéktól. A gaz néhol felütötte a fejét (nem vészes), viszont ahol még nem nőttek ki a magoncok nincs gazolás, mert gőzünk sincs, hogy kell kinéznie annak aminek a növekedésést várjuk :)
A Bebe által vásárolt hatalmas termést igérő tök magokat is elültettük ma, alulra a tűzrakós hely alá, meg néhány virágmagot is. Jó lenne ha egy két virág úgy döntene, hogy megvidámítja a lelkem :) Persze a virágágyásban sem tudok gazolni, a már említett okokból.
Mivel nem tudtam gazolni - micsoda keserűség -, és amúgy is fájt a hasam, jó pár órát a cseresznye fa alatt (árnyék végett) töltöttem a nyugágyban.
Később rászedtem a kicsiket egy kis cserkó szedésre, ők szedték szatyorba, én a számba. Ilyen gyagya kölyköket, nem szeretik a cseresznyét, sose fogom én ezt megérteni :(
Aztán rendes kislány is voltam és összegereblyéztem egy csomó - Albert bácsi által lekaszált - gazt, amiből aztán Istenlába szénaboglyát rakott, majd erősen kacsintgatott rám - mindhiába.
A kerti nap végén a gyerkőcök öntöztek, hol növényt, hol egymást...
Majd vittünk anyósomnak cserit, illetve Csabi felszaladt vele, mert mind koszosak, büdösek, és ebből kifolyólag nyűgösek voltunk.
Most fáradt vagyok, szutyis és nyűgös is, és úúútálom, hogy holnap már megint hétfő, de jó kis nap volt ez :)

Palkó
kapott bodzát, aminek azon nyomban neki is esett. Természetesen a lényeg nem a fogyasztáson, inkább a zúzáson volt :) Lógattunk be neki cseresznyét is, majd frászt kapott tőle, hiába no, bátor kislány :) Mostanában nagy energiát fordít a kinti madarakkal való kommunikációra amivel erősen bír az agyunkra menni, de ha rámordulunk, vagy rávilágítunk (a lényegre) akkor abbahagyja. Még mindig csak a szijjjjjjá-t mondogatja, és tojik minden egyéb kisérletünkre. Pedig szerintem tudja már a teljes Toldit, csak szégyenlős :)

Nincsenek megjegyzések: