Akinek még nem elég

"PánBalkán Art Piknik

2010. augusztus 30. - szeptember 5. Art Piknik lesz, méghozzá pánbalkáni.

Demonstrálunk, mint anno a legendás 1989-esek, ám a balkáni országok művészeit invitáljuk meg mi augusztus 30. és szeptember 5. között egy országhatárokat és nyelvi korlátokat felszámoló közös összművészeti piknikre, közös alkotásra, maradandó értékteremtésre. Demonstráljuk, hogy ha akarjuk, sikerülhet lebontani az emberek és a művészetek közötti határokat ha csak néhány napra is.
A fesztivál keretében megvalósul az Angliából útjára induló Play me, Im yours! utcazongora-projekt, melynek keretében Pécs legkülönbözőbb közterein zongorákat helyezünk el, melyeket előzőleg hazai és a balkáni országokból érkező képzőművészek installálnak. Az interaktív kiállítás egy hete alatt bárki szabadon játszhat a hangszer-alkotásokon önmaga és mások örömére.
Padok és Városok Sétánya címmel állandó szabadtéri tárlat is nyílik az Északi Várfalsétányon. A pad-szobor park alkotói az Európa Kulturális Fővárosa címre második körben pályázó hat város művészei közül kerülnek ki. A város szívében Szabadtéri Grafikai Kiállítás nyílik a Baranyai Alkotótelepek pályázatának nyertes alkotásaiból, az Északi és a Nyugati Várfalsétány gyönyörű organikus tereit pedig ifjú képző- és építészművészek Land-art Parkká változtatják a fesztivál idejére.
Emellett egy héten át nap mint nap a balkáni térségből érkező zenészek töltik meg a várost muzsikával. Vendégünk lesz többek között a világhírű román hegedűművész, Alexander Balanescu, aki nem csupán szólóban muzsikál majd: intenzív munkába kezd a pécsi Singas Project zenekarral, s az ő közös, igazi PánBalkán koncertjük ősbemutatója lesz a Piknik egyik csemegéje szeptember 2-án a Kultúrkertben. De érkezik még hozzánk a cigány népzenét a rezesbanda-hagyománnyal ötvöző román Fanfare Transilvania, a maribori ifjú szaxofon-titán, Jan Kus és bandája, a macedón zenei kultúra emblematikus alakja, a cigányok királynője Esma Redzepova, és itt lesznek Lajkó Félix és barátai, hogy egy fergeteges citera-party koncertet adjanak a Barbakán Várárokban. A fesztivált végül a török származású énekesnő, Fatima Spar Freedom Fries laza dzsesszbe oltott világzenéje, charlestonnal kevert klezmer-muzsikája zárja. Emellett minden éjjel nyitva áll majd a PánBalkán CoolTour Klub, ahol a legkülönbözőbb zenekari formációk akusztikus koncertjei, különböző zenei világokból érkező muzsikosok jam session-jei és privát dj mutatványok várják a vájtfülű közönséget.
A Piknik hétvégéjén igazi PánBalkán családi matiné várja kicsiket és nagyokat: Székelyföldről Csernik Szende Lábitaszínháza, a Vajdaságból pedig a Szabadkai Gyermekszínház érkezik, Góbi Rita Társulata egy mesebalettel kedveskedik az apró művészetkedvelőknek, illetve a fesztiválon lesz Rozs Tamás és az Arco Trió gyermeklemezének bemutatója a Lélek gyökerei címmel.
Elindult a fesztivál honlapja a panbalkan.hu, ill. a panbalkanartpicnic.com melyen megtalálható a részletes program, valamint a facebook közösségi portálon is képviseltetjük magunkat, ahol egy játékot is indítottunk, melyhez érdemes csatlakozni.
További információ:
Facebook IDE kattintva
www.panbalkan.hu"

Együtt éneklés, avagy a Pécs Cantat

A hely szelleme sem semmi, de az ezer szám a városban tartózkodó kórusok vidám esti gyülekezése igazán hangulatossá teszi a Dóm teret és környékét. A közös éneklésre hívó szó úgy tűnik az amatőr nagyközönséget sem hagyja hidegen. Este hét körül már kezdődik az énekes könyvek osztogatása, fél nyolckor pedig színpadra lép egy-egy kórus, hogy fél órán keresztül a téren helyet foglaló kórustagokkal együtt énekelve betanítsanak egy-egy dalt a közönségnek. Én huncut vagyok és nem éneklek :) mégsem ronthatom el a saját élvezetem azzal, hogy a saját hangom hallgassam.
Az együtt éneklést követően fúvós zenekar, UniCum Laude, FM3.0 Jazz, Zengő együttes... stb. szórakoztatja az egybegyülteket. Nekem az UniCum Laude volt a legnagyobb élmény, de nem vettünk részt minden programon. Az augusztus 20-ai ünnepi Kodály-hangversenyt a Bazilikából a térre is kihangosították, tekintve, hogy az érdeklődők tizede sem fért be a Bazilikába.
A kórusokkal egyidejűleg a város főterén zajlik a Mediterrán Hangulatok Fesztiválja (aug. 19-22) kirakodóvásárral, táncházakkal, zenei programokkal (ma délután a Double Trouble Akusztikus Duótól megyünk hallgatni Jethro Tull és Jonny Cash feldolgozásokat és skót népdalokat, utána Kozma Orsi Quartet).

MZ/X jelentkezz

Kedden megkaptam a transztelefonikus EKG-t. Nem mondom, hogy transzba estem tőle, inkább tiszta ideg lettem. Tíz napig van nálam, ha rosszul vagyok – nem szoktam – kell csinálnom egy EKG-t, de ha nem vagyok rosszul egyet akkor is kell minden nap. Szépen felszerelgetem magamra, három pozícióban a megfelelő hangjelzésre elvégzem a megfelelő műveletet, majd az így elkészült EKG-t telefonon átküldöm a kardiológiára. Először nagyon kétségbe estem, és gyakorlatilag teljes kilátástalanságba süppedtem, mert én ugyan nem vagyok egy kütyü guru=kütyész. Aztán az első manőver elvégzéséhez lelki támaszként felkértem Mócikát, azóta meg már karikacsapok. Majd csütörtökön viszem vissza, nem fog hiányozni. Aztán az azt követő héten jön majd a többi kardiós procedúra, de egyszer csak a végére érek.

Igaz, ha a szívügyeim rendben lesznek akkor jönnek az epekövek, meg a sarkantyú…, se vége, se hossza a rémségeknek. Szerintem már az is szép teljesítmény, hogy mindezek mellett viszonylag normális mederben lubickolom mindennapjaimat, és jól érzem magam (kivéve mikor nem).

Jönnek-mennek, leesnek

(na ezt se nem mi láttuk, bár láttunk ilyet :), se nem mi fényképeztük)

Már szerda este nekiindultunk, mert ugye sosem lehet tudni milyen időt hoz a másnap. Négyen indultunk neki (papa, mama, gyerekek (csupa szív szeretet....)) a közeli parkerdőnek, ami bár nem teljesen mentes a fényszennyezéstől, tekintve, hogy egyik oldalán a Keszü nevű falu puccos része terül el, de azért mégiscsak jobb a tóparton üldögélve, mint egy sima mezőn :)

Késő esti kis kirándulásunk szórakoztató pontjaként Bebe és én féltünk :), majd a legközelebb eső gát partjára letelepedve égbambulászásba kezdtünk. A tevékenység izgalmas részét a hatalmasra nőtt (nyilván vér...) lepkék, illetve a denevérek (már a nevük is félelmetes, benne van, hogy vér - mondta Bebe) szolgáltatták. Olykor olyan közel húztak el a fejünk felett, hogy majd betojtunk. 

 A betojásról eszünkbe jutott Zs. aki ugye fél a vihartól is, rögtön tervbe is vettük, hogy másnap estére, mikorra tetőpontjára hág a mulatság kicsaljuk a csajokat is.

 Sörrel, üditővel, csokival, melegszendviccsel (by M.) felszerelkezve másnap este már jóval többen sikongattunk és szentségeltünk, megállapítva, hogy a természetnek nem is lágy az öle, és különben is...

Szerencsére - bár nem a jósolt mennyiségben, de biztos nem jó fele néztünk, - hullócsillagokat is láttunk, köztük egy két hosszú csóvát húzót is, így aztán kattogtak is a fejekben a kívánságok, már akinek szüksége volt kívánni, mert nekem pl. minden olyan pont jó volt :)

Péntek 13.

hát mondom én, nem túl szerencsés nap :)

Az utolsó nap

..., na azért remélem csak szabadságilag utolsó, de eme kijelentés mögé sem tudok most mosolyt tenni, hiszen semmi örvendetes nincsen benn, hogy hétfőn dolgozni kell menni. Illetve egy azért van, mert mint tudjuk eme tény konkrétan az jelenti, hogy van az emberlányának munkahelye.
Mint mindig most is a szabadság végére teljesen felfotdult a bioritmusom, éjszaka minden hülyeséget bámulok a tévében és tíz előtt csak nagy nehézségek árán vagyok képes felkelni.
Még az a "szerencse", hogy Istenlába már dolgozott a héten, így nem akkora sokk a kirepülés.
No mindegy, a lényeg, hogy nem leszek én itt ma házitündér semmiképpen. Gyorsan főztem egy zöldséglevest, meg chilis babot (Chilikét nem tettem bele), most elitézem itt a teendőket, aztán megyek olvasni, tévézni, délután a lányokkal találkozni...
Holnap Istenlába is itt lesz egy kicsit velünk, még nem tudom mi lesz a program, lesz-e egyáltalán, aztán vasárnap megint megy dolgozni, és abba sem hagyja a jövő hét szombat estéig :(

:( szóval vége van :(

Tegnapelőtt, és tegnap csillaglesen voltunk, erről majd este beszámolok.

Ha az életben nincs már több móka

Sokak bánatára (többek között az enyémre), és mások örömére (itt talán említhetném Istenlábát) 23 év után méltón búcsúzott rajongóitól a Kispál és a Borz a Szigeten.

részletek itt.