A locsogást már vagy két hete megkezdtem, de a kötés nem ment, egyszerűen még gondolni sem gondoltam rá... Aztán tegnap megtört a jég és három hét után nekiálltam.
Annyira érdekes ez, mert ha dühös vagyok, vagy ideges, vagy fáradt, .... akkor azonnal kötni kezdek ahogy lehetőségem adódik rá. A bánat azonban összekötözi a kezem.
(Hiányzik a nagyfiam (is))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése