2012. június 16., szombat

Az emberek

vagy inkább a közeli és távoli ismerőseim nagy többsége lényegesen jobban él mint én, és mégis elégedetlen. És én sajnálom szegényeket, mert nem boldogok.

2 megjegyzés:

Mizo írta...

Hát itt van pl. a főnököm. Szegíny, szerencsétlen ember, akinek annyira rosszul megy a sora, hogy egy 25 milkós hajót kellett vennie, mert a (lányok értsd: a neje és a lánya)annyira akarták. Sajnálom is nagyon, abban kell minden hétvégén a Balcsin szenvednie...:-( Egyébként röhögni fogsz, de tényleg sajnálom ( a papa azt mondja hülye vagyok),mert hiába van luxus lakása, drága kocsija és ez a szuper hajó, folyton fáj valamilye, orvostól orvosig jár, tavaly már mániás depressziója is volt. Azt hiszem az az alapprobléma, hogy nem tud örülni dolgoknak (ebben a pillanatban mi is magunk alatt vagyunk, de a múlt héten pl. megjöttek hozzánk a fecskék, olyan jó volt nézegetni őket napszámra), nem becsül dolgokat csak aminek a pízben kifejezhető értéke már benne is tiszteletet ébreszt. Ez nagyon szomorú dolog!!!:-)

Babi néni írta...

Hát, azért nehéz a fecskéknek örülni, ha a Balcsin hajózol a tűző napon. :oP Még tán napszúrást is kap majd. :o)