Szinte nincs olyan pillanata a napomnak mikor ne jutna eszembe az a szaros műtét. Teljesen elnyomta a szülinap várást is, és már az utazás se nagyon dobál. Főleg, hogy az autó még mindig nem jó, és sanszos, hogy nagyon drága lesz. Az is jó kérdés miből lesz az utazás, hiszen ma már egy hosszú hétvégében szinte a benzin a legdrágább :(
Asszem nekem mos elegem van. De tudom ám még fokozni is, mert holnap szülői értekezletre kell mennem, ami mindig annyi ideig tart míg felérni Budapestre, és az mennyivel szórakoztatóbb. Ráadásul Bebét is vinni kell magammal, mert ő meg majd egy tantóténit búcsúztat.
Istenlába a kis vicces mindent megúszik, mert ő megy a tetkóshoz, ergo nem ér rá.
Holnap nem lesz tanítás, ergo nem megyek dolgozni se, mert a két kicsit azért mégsem lehet még egész napra magára hagyni. Kicsit kikészít, hogy januárban ez már a negyedik nap mikor vagy elkéretőzni, vagy szabadságra menni kell. Ebből is elegem van, ha minden nevelés nélküli napra szabit vennék ki nyárra nem maradna egy nap sem.
Különben is elegem van. Kurvára elegem. Csoki kéne sok! Nagyon-nagyon sok finom kerek, tömör, lyukas, táblás, pralinés.... És persze van is itthon. De hát azt már azért mégse.
ÓÓÓÓ Jajjjj!
2 megjegyzés:
Az én lánykámnak is ma van "tanítás nélküli munkanap". Egy kicsit a Mamát szórakoztatja... :o) Amikor itt elolvastalak, mindjárt gondoltam, hogy gyüminapod volt... Én akkor szoktam igen-igen ingerlékeny és nyűgös lenni, ki tudja miért? :o))
Csak nem a TVT-be jártok? Vicces lenne :)
Ha még csak ingerlékeny és nyűgös lennék, de én most rezignáltan önsajnálós vagyok :) Rémes. Remélem nem csinálom ezt egy hónapig.
Megjegyzés küldése