Mánfa és Rejkjavik. Ez a két hely volt épp aktív olvasásban mikor ma ide látogattam. Sipikét innen is csókolom, remélem mindenn tollasa és Zsebikéje is jól vannak. Hiányzik nekem, kár hogy visszavonult az aktív jelenléttől. Ráadásul Zsebikéje annyira sokrétűen tehetséges, hiányoznak a beszámolók. Mánfa? Erről azonnal eszembe jutott drága barátném Riki, aki annyira nagyon ritkán látok, de annál többször gondolok rá minden kis hülyeség miatt, és bármilyen ritkán beszélünk is örökké barátok leszünk.
Ma még jobban kivagyok mint tegnap, de azt hiszem ez már így lesz day to day. Viszont ahhoz képes, hogy azt gondoltam én ugyan nem hogy nevetni de még beszélni sem fogok ma, egész délután a majdnemsógornőmmel röhögtem miközben a hajamat varázsolta épp át pirosból feketébe (hajrá PMFC). Nagyon jó kis kikiapcsolódás volt. Örömmel újságolhatom, hogy ugyan fél hétkor már bent voltam, viszont négykor hazajöttem (hajfestés végett), és félelmetesen nagy önsajnálatomban egy kardigánnal is megleptem magam. Éljek én :)
2 megjegyzés:
Mi is puszilunk Teged:)
Zsebi meg mindig szupercuki nyuszipogacsa, azota is csodalatos dolgokat alkot:) Meg mindig keramiazik, mar uszni is jar, es a zsebpenzeert dolgozik is szombatonkent 2 es fel orat egy tornateremben - o fogadja az erkezoket a baba-mama tornara, es vezeti a jelenleti ivet, bebiszitterkedik. Szoval igazi kis felnott csaj lett.
Mind a 3 tollasunk jol van, szepek is, egeszsegesek is, es Sutike is pont olyan cudalatosz, mint reg:)
Szoval minden szep, es jo erre:)
Cupi:
sipirc:)
Mindig vágytam egy kislányra, - na jó mostanában már nem annyira -, de Zsebi azért mindig felnyitja a szemem mit is vesztettem a sok kukacos almával :)
Megjegyzés küldése