Flúgosok menzája - kerettörténet

Az egyik csak magot eszik, a másik csak gyümölcsöt.
Két hibbant.
Palkó újabban a magon kívül csak kukoricát eszik, hiába a fellógatott alma, rá sem néz.
Aztán itt a másik csaj, a híg tojos Chili. Hiába a magozós délutánok, tőrjük, bontjuk, kínálgatjuk, szánkból, kezünkből, tálból... Megforgatja a csőrébe és aztán potyog is ki. Egyszerűen már nem tudtam jobbat kitalálni, fogtam és megszórtam az almáját kanárimaggal, így talán ami ráragad az almára legalább azt megeszi. A Kati és Kati szakértői csoport egyéb táplálási ötleteit megfogadva főztem neki barnarizst némi zöldséggel, szerencsére a barnarizs vásárlás már a múlt hét végén ezembe jutott, így volt itthon. Majd mindezt vacsorára feltálaltam a gyümölcsös tál helyén. Chili, miután meglátta a gyümöcsös tál nem gyümölcsös tartalmát, elsőként feltúrta a kalit alját, de szó szerint és összeszedett minden ott található almamaradékot, majd kénytelen kelletlen átment a magostálhoz, lábába fogta a mogyorót, és igen már-már elöntött a boldogság, amikor is elejtette. Majd elfelejtkezve a történetről felment a rúdra. Az egyik tál jobbnál jobb magokkal a másik borsóval, kukoricával, gyökérrel dúsított barnarízzsel. Chili néha levágtat megnézegeti őket, majd feldúlja a kalit alját, és csalódottan visszamászik. Én itt ülök vele szemben és figyelem.
Tudom, hogy Istenlába adott neki délután kint magot, aminek a csőrbenforgatás közben azért csak csak maradtak atomjai amik a begyébe kerültek. Aztán míg kint volt kievett a rizsből némi borsót is, szóval igyekszem nem frászolni a csalódott fején (tuti almafüggő). Viszont ahogy elnézem fél lábon csőrreszelve nehezen hiszem, hogy ma lemegy még egy körre.
Reggel majd felkelek és melegítek neki egy friss adag rizst, aztán figyelem tovább. Nagyon bízom benne, hogy reggelre azért csak lesz annyira éhes, hogy eszik valamit, valamit ami nem gyümölcs.
A mai magfogyasztás, aminek nyomát lehet látni 2db szotyi és fél mogyoró önálló fogyasztás. Aztán délután ki tudja mennyit evett, mert szétszórva aztán volt minden. Istenlába azt figyelgette, hogy szerinte azért nem eszik magot, mert kiejti, nem tudja úgy megfogni, mint az almát. Aztán ha kiesett akkor el is felejti, aztán belekezd valami másba. Délután mikor kivettük Chilit magostálastól pl. odament a magostálhoz és hősiesen ki is vett egy magot, csak aztán a mag leesett, Chilinek meg eszébe jutott, hogy lógni kéne valakin...

Egyébként a híg kakin kívűl semmi baja, jön megy, líg lóg a kaliton, leginkább háttal, mindig fél lábon pihen, reszeli a csőrét, motyog, és magyaráz. Ma áthelyeztük a sátrát a kalit másik oldalára, hátha így kedve lenne bemenni, de még nem volt. Mindig ugyanarra a helyre, egészen a rács mellé ül a rúdon és ott szunyál. Nagyon rendesen alszik, sosem esik le, nem magyarázza az élet dolgait éjjel, hanem alszik. Reggel csakúgy, mint Palkó ő is szép csendben van míg fel nem kelünk. Aztán mikor látják-hallják a mocorgást nekiállnak ők is, rendbeteszik a tollaikat és lefáradnak a büfébe, az egyik csak magot, a másik csak gyümölcsöt ...