2012. július 23., hétfő

álomhóm



Hogy milyen lenne álmaim otthona. Ez az amit a legjobban tudok a világon. Ez az amit bárhol járok már messziről felismerek, és ott a házam felkiáltással azonnal Istenlába tudtára is hozom, teljesen feleslegesen egyébként, mert nagyon jól tudja Ő, hogy melyik az, és melyik miért. Úgy látszik kiismerhető vagyok :)

Álmaim otthonánál fontos szempont, hogy:
- közel legyen a városhoz (lehetőleg olyan városhoz ahol munkánk van)
- nem hátrány ha falu szélén van, főleg ha a zsákfalu szélén :) (én már csak ilyen emberbarát vagyok)
- nem kizáró ok az sem ha új, de akkor legyen fa/rönk/vályog és/vagy legyen passzív ház
- legjobb ha vályog, és tornácos, de a (XX.) századelős stílusjegyek is pillanatok alatt szívközelivé varázsolják.
- mindenképpen legyen udvar, olyan se kicsi, se nagy, 1000-1500 négyzetméter
- kell egy pár gyümölcsfa, és a kerítés (kovácsolt vas, tégla, kő) mentén pár fűszernövény
- pázsit (olyan reggeli mezitláb simogatós)
- kell még az ablakba egy kis muskátli (persze piros)
- legyen benne minimum 4, maximum 5 szoba, 1 fürdő (max 2), és két wc
- kell még néhány macska, egy magyar vizsla, egy kő madárfürdő/itató, egy épített kerti sütő, és egy fa ami árnyékot ad e fölé :)

Na ha ez mind megvan akkor hajazzon az alábbiakra a teljesség igénye nélkül:







készítette:
http://www.finngerendahaz.hu/tajekoztato/tajekoztato.html
http://fanagyker.fw.hu/madafa.htm
Lehetőleg erdős helyen, szóval legyen hegy, meg patak, de a tó sem hátrány. És ami a legfontosabb kell egy kecske!, ez a Bebének a legfontosabb szempont.

2012. július 19., csütörtök

Ebben a zajban

nem lehet aludni, durrogtam. Majd magamhoz térve megállapítottam, hogy a zaj belőlem fakad. Egy normális ám enyhén asztmás ember ilyenkor előkapja a ventolint, puffant kettőt és alszik tovább. Persze én nem vagyok normális, így kiügettem a konyhába, magamra zártam az ajtót, kieceteztem a mosogatót, elmosogattam, elpakoltam, kimostam, lemostam, sütöttem egy muffint, főztem egy kávét és még mindig maradt negyven percem addig míg a többieknek megszólal az ébresztő :)

2012. július 18., szerda

Emlék

Csak ültem a gép előtt a nyitott erkély ajtó mellett mikor meghallottam a galambok jellegzetes burukkolását. (Utálom a galambot, csak a gerléket komázom). És hirtelen ettől a hangtól a beszűrődő napfényben 10 éves lettem. Vanília fagyit ettem a hangulat presszóból egy elhagyott játszótéren a Garai utcánál (ahol a nagymamám lakott), miközben tudtam, hogy a mami palacsintát süt majd ebédre ... Hmm :)

2012. július 17., kedd

Elég világ

A tegnapi nap után (meg az az előtti, meg a ... után) úgy döntöttem isten veled világ, nem vagyok kiváncsi rád. Nem is léptem be egyetlen hírportálra sem. Leginkább horgolós oldalakon nézelődtem, fonalakban gyönyörködtem, horgoltam ... aztán megfájdult a fejem. Aztán meg hatott a gyógyszer. Most Istenlába jóvoltából a Barakát nézzük, ez most jó :)
Ha van egy kis időtök nézzétek ti is!

Mára ez

Hétköznapi szombat

A szabadság alatt itthon töltött nap miközben Istenlába vadul dolgozik pont olyan, mint egy szombat. Illetve mégsem olyan, mert sokkal jobb :) Fél nyolckor kisomfordálok a konyhában és hosszan elgondolkodom vajon melyik kapszulát dugjam gusztávba, aztán a latte mellett döntök.  Leülök a laptop elé, előtte megfogadom, hogy nem húzom fel magam bármi történt is a nagyvilágban, és végigjárom a szokásos menetet az emailoktól, a helyi híroldalon keresztül az indexig, hogy a végén ideérjek a békés kis kuckómba.
A ház félig üres, Istenlába a nemzetgazdasági helyzeten igyekszik javítani, Vitya és Eszter a Balatonon. Csak a két "kicsi" van itthon. Látszik, hogy már jócskán benne vagyunk a nyárba, mert úgy tűnik az én 184 cm-es apróságom is beletunyult a semmittevésben. Ehhez mindig kell neki egy bő hónap, de volt, hogy addigra lazult bele a nyárba mire vége lett. Szóval úgy tűnik pár hétig megint elfelejthetjük a reggel ötkor kelést. Bebének eddig sem volt gondja az ilyesmivel, illetve az ő gondja a Soma volt, aki ötkor kelt és bekapcsolta a tévét, én felébresztette őt. Most béke van, mindenki alszik :) Én meg élvezem a nihilt. Tegnap még egy két házimunkát azért belecsempésztem ebbe a varázsba, de ma már még lazábbra veszem a figurát. Keresek valami jó filmet és előkapom a horgolótűt, ez a terv.


Tegnap úgysem sokat haladtam, mert a nap nagyobb részét olvasással töltöttem. Az ám az igazi luxus szórakozás, egy négyezer forintos könyvet kiolvasni egy nap alatt. Ennél jobban járok akkor is ha méregdrága fonalból horgolódom, morgolódom. Tegnap átutaltam az újabb fonalrendelés árát még jó hogy Istenlába nálunk nem foglalkozik bankügyekkel és egyéb pénzügyi nyavalyákkal. Biztos szívrohamot kapna, ha látná mennyit költök fonalra :)
Holnap már Istenlába is itthon lesz. Elmegyünk bevásárolni, aztán összedobálunk pár cuccot és irány a Balaton. Hogy szar idő van és épp mos hűlt ki a víz 27-ről 20 fokosra? Ugyanmár, ez nekünk nem meglepetés. Remélem nem is lesz jobb idő, annyira lenne kedvem egy kis tihanyi barangolásra, vagy egy kis mászkára a Badacsonyban. Persze szinte kizárt hogy ehhez társat találjak magamnak, mert a láb már halálra unja ezeket, mondván, hogy minden pont olyan mint tavaly. Pedig hogy is lenne olyan, főleg meg pont olyan.... Még szerencse, hogy a régiség mániájának nem tud parancsolni (sajnos én sem) így a Lililomkert és az útmenti régiséges felé jövet-menet ott lesz nekem az egész Káli-medence. Csak nehogy jó idő legyen :)

2012. július 15., vasárnap

Nyíltan a rasszizmusról

Teljesen érthetően az egész várost Bándy Kata meggyilkolása és a gyilkos kiléte foglalkoztatja. Ez érthető, természetes és abszolút elfogadható.
Azonban az, hogy ez alapot ad a cigányozásra és a gyűlöletkeltésre az engem teljesen kiakaszt.

A fészen egy kolléganőm által megosztva olvastam az utóbbi cikket, és persze nem bírtam ki, hogy oda ne írjam a véleményemet. Erre ki sértődött meg? Természetesen a kolléganőm, pedig én nem őt bíráltam (de nyilván legbelül őt is, hogy miért kell ezt) hanem a cikk szerzőjét.

    • Ágnes Szántódi Jobb szeretem a tényeket, mint az ilyen jólértesültség látszatát keltő, gyűlöletkeltési szándékkal született firkálmányokat. A gyilkos az gyilkos, nagyon remélem hogy elkapják és élete végéig bűnhődni fog. A bűn pedig bűn akkor is ha cigány az elkövető és akkor is ha nem. Az újságírás pedig alapuljon tényeken és ne sugallja hogy többet tud a rendőrségnél.
      T. Cs.:  Értettem! Fülem-farkam behúztam, bár azt hiszem szabad országban élünk és azt rakok ki amit akarok!
      Ágnes Szántódi: Jajj T., nem arra írtam, hogy kiírtad, bocs ha megbántottalak, arra írtam ahogy az a cikk meg van írva. Bocs.
       
      Szóval most megint bajban vagyok :)