Qrva beteg voltam. Most már elmondhatom, hogy talán a gyógyulás útjára léptem. Mindezt kénytelen voltam napi 10-12 óra munka mellett túlélni. De!!!! Végül is - bár mások szerint elég szarul nézek ki, ocsmányul köhögök és nagyon beteg vagyok - sokkal jobban vagyok mint a hét elején-közepén, ezért úgy érzem minden rizikó nélkül kijelenthetem, hogy most már megmaradok.
Hogy mindez a konferencia idejére esett... hát erről meg igazán nem tehet senki sem. Ha a betegségen még nem is, de a konferencián túl vagyok. Ma délután hatkor Istenlába hazafuvarozott a tökéletesen egyedül szervezett 120 fős, két napos "buliból". Kicsit hátradőltem, magamhoz vettem két kanál köptetőt, majd két kupica Jagert. A kettő közti ízkülönbség vagy elveszett valamelyik kanyarban, vagy a lándzsás utifű is jégerből van, vagy az ízérzékelésem is "bedöglött".
Az eheti őszinte nevetésért őszinte hála Lustanyunak a Röhögj magadon, az Isten is megsegít blog írójának és családjának. Marci mentségére el kell mondjam, hogy nyilván tökéletesen félreérthető a dolog én például általában csak háttértévézek, szóval oda sem nézek, így hosszú perceket töltöttem azon töprengve vajon mi a szar lehet a kúrvacsóra :)
Most pár napig (konkrétan 1) garantáltan alszom, aztán jövő héten megpróbálok visszazáródni, fizikailag is, de főleg lelkileg, mert azért ismét szereztem pár tüskét... aztán majd jövök.
2011. november 26., szombat
2011. október 29., szombat
Játszani jó
Abile kuckójában játék van, most rontom annyival az esélyeim, hogy ezt nektek is elárulom :)
Egy idézetet "kell" hagyni blogszülinapi ajándékként. Az első ami eszembe jutott egy Ady vers.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
/Ady: Őrizem a szemed/
De ezt mégsem írhatom egy másik nőnek :)
Ki tudja miért a következő gondolatom ez lett:
Egy idézetet "kell" hagyni blogszülinapi ajándékként. Az első ami eszembe jutott egy Ady vers.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
/Ady: Őrizem a szemed/
De ezt mégsem írhatom egy másik nőnek :)
Ki tudja miért a következő gondolatom ez lett:
"Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy;
vessződ és botod megvigasztal engem.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy;
vessződ és botod megvigasztal engem.
...
Ott is hagytam ajándékul, miközben jókat mosolygok magamban, hogy vajh miért költözött éppen e pár sor a fejembe, hiszen még csak nem is vagyok keresztény :)
2011. október 27., csütörtök
2011. október 20., csütörtök
2011. október 14., péntek
rájöttem
hogy nem tudok horgolni, és ettől egy óriási hiányérzet keletkezett bennem. Mert varrtam már foltból ágyterítőt, gyereknek itthon - akkor még - nem kapható plüss figurát, hímeztem képet, párnát, terítőt, festettem üveget, maséztam papírt, kötöttem pulóvert, poncsót (na jó olyat amilyet), varrtam is pulóvert (igaz aprócska gyereknek) DE SOHA ÉLETEMBEN NEM HORGOLTAM. Valamiért úgy érzem, hogy ezen sürgősen változtatni szükséges, de hogyan álljak neki.
Nincs valakinek ötlete hogyan tanulhatnék meg - könyvből - horgolni :)
Nincs valakinek ötlete hogyan tanulhatnék meg - könyvből - horgolni :)
2011. október 11., kedd
2011. október 9., vasárnap
egy nap sok csodája
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


