Mára ez

Eltűnve

Nem nagyon buzogtam itt mostanában. Mentségemre legyen, máshol sem. Nem mintha valami bajom lenne, vagy ilyesmi. A műtétre már csak a gyógyul hegek emlékeztetnek. Enni is ehetek bármit, nem mintha eddig bajom lett volna az epémmel... A két héttel ezelőtti hosszú hétvége még a felgyógyulás jegyében telt, aztán ugye jött az egynapos hétvége, sem idő sem energia nem volt semmire a munka után. A hétköznapi napsütések melengetik ugyan a lelkem, de élvezni hétközben nem nagyon lehet. Istenlába ezen a hétvégén ma, a következőn pedig szombaton fog dolgozni, így aztán csak várom, hogy egyszer eljön egy normális hétvége végre.
A dolgaink rendes mederben folynak, a nevetőráncaim mélyülnek. Csak a pezsgésre nem marad plusz energia. A srácok két héttel ezelőtt lábadozás alatt rendbe rakott szobája csodák csodájára még mindig őrzi rendezett arculatát. Ehhez persze kellett az is, hogy előtte annyira az elszabadult pokol képét mutassa, hogy a fiúk csodálattal adóztak a kitakarításáért. Más rendes anyukákhoz képest pedig még így is alulmaradtam, mert a galérián (csak két ágy van fent, tekintve a panel belmagasságát) nem garázdálkodtam, hanem kiosztottam a feladatot a bentlakóknak.
Az iskolákban is rendben van minden, a gyerekek tanulnak (Vityánál ezt inkább csak remélem). Mivel elsőszülöttünk májusban 18 éves lesz (hogy történt ezt ilyen gyorsan, nem is értem), felajánlottuk neki, hogy ha 3,5 felett lesz a bizonyítványa akkor szülinapjára kifizetjük a jogosítványt. Most nem is tudom, hogy akarom-e, hogy felette legyen, vagy nem :) Persze ha nem az ajándék akkor sem marad el, csak mérséklődik.
Újabban megint többször kapom magam azon, hogy különböző Horvátországi célpontokon virtuálutazom. Már három éve nem láttam a tengert :( valószínű, hogy idén sem fogom, de azért kizárni semmit sem lehet :) Egyelőre a közelgő Húsvétot igyekszem tudatosítani magamban. Tavaly vagy 15 nyuszit varrtam a kollégáimnak, barátaimnak. Idén még épp hogy körvonalazódik az ötlet. Varrógép a pad alá dugva, anyag sehol, de láttam valamelyik oldalon helyes kis csirkéket...
Igyekszem végre erőt venni magamon, és nekiállni valaminek, remélem sikerül is, mert már nagyon unom magam. Mármint nem unatkozom, vagy de, igenis unatkozom. A fiúk szinte önállóak már, én meg, főleg ha Istenlába délutános folyamatosan ostoba műsorokat bámulok a tévében, a helyett, hogy legalább egy könyvet fognék. Szóval az állapotot unom, hogy ilyen vagyok. Felrázom magam!

"Egy jó szó"

Sokszor nem is kell más. Ráadásul még fukarkodni sem kell vele :)

A részletekről olvashatsz "Az én szappanos világom" blogon.

Altairnak köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmem, a "lélekbabusgatást" meg főleg :)

Mert legózni jó

Mára ez

Nem estem szét

Én annyira hülye vagyok. Tök szarul aludtam az éjjel, a tudatalattim biztos a mai orvoslásra készült. A varratszedés tökre nem fájt. Ezt nehéz volt elképzelni, mert ahogy én néztem teljesen belém gyógyult már a kék madzag, de egyáltalán még csak kellemetlen sem volt az egész. A sebeim szépen gyógyulnak, és nem is érzem őket, kivéve a nagyobbat, az még duzzadt is, de teljesen rendben van :)
Én voltam az első madzagtalanított versenyző, közölte is velem a dokim, hogy muszáj volt elsőnek lennem, mert már nagyon vár az apukája (Dumbledore). Mentem is ahogy végeztem. Nagyon jó volt bent lenni az Intézetben, nem is kapkodtam el a hazajövetelt, mert jött a győrisári akit már nagyon vártam, viszont csak dél körül érkezett egy egy órakor kezdődő megbeszélésre, így azért tudtunk még bandázni egy kicsit. Dumbledorral körbecsókolgattuk egymást, és nagyon jó volt látni őt, meg csipkelődni egy kicsit vele. (Na mi van, fogyott talán, olyan soványnak látszik..., ez megy oda-vissza mostanában, bár én tényleg fogyok, ő meg felszedi az általam leadott kilókat). Ma se híztam szerintem, mert a torkomra szedett augmentintől hasmenésem van, ezért aztán egész nap nem ettem, hogy nehogy rámjöjjön.
Tegnap hívott egy barátnőm, hogy van a munkahelyén üresedés adminisztratív vonalon, nem akarom-e? Biztos hülyének néztek, és valószínűleg tényleg elmebeteg vagyok, mert a fizetésem kb. egyharmadával több a pénz, de eszemben sincsen elmenni, nekem megfelel Dumbledore titkárnőjének lenni minimálbérért, még akkor is ha néha falramászok tőle. Dumbledore annyira egyedi, hogy azt el sem tudjátok képzelni (én meg nem mondhatom el), szóval igazán szórakoztató (néha agyborzoló) a közelében lenni. Egyesekben felmerült már ezzel kapcsolatban, hogy vagy mazoista, vagy elmebeteg vagyok, de nyilvánvalóan nem stimmel velem valami :) Őszintén nekem is átfutott az agyamon, hogy amilyen csórók vagyunk nem tehetem meg, hogy ne menjek oda ahol több pénzt igérnek. Meg is vitattam az esetet Istenlábával, aki nyilván szintén nem normális, mert közölte, hogy eszembe se jusson elmenni innen, ahol jó nekem. A pénz az csak pénz (kár hogy olyan sokminden jó dolgot lehet vele kezdeni)! Na szóval ezen a kérdésen pikk-pakk átrágtam magam, aztán ma reggel eszembe jutott, hogy megkérdezzem a kolléganőmet talált a lánya állást, és nem. Felhívtam a barátnőmet, hogy nyilvános-e a dolog, mondta, hogy persze, így megbeszéltük, hogy elküldetem a csaj önéletrajzát. Mondtam a nevét, csak hogy tiszta legyen ki kivel van, erre kiderült, hogy a barátnőm és a kolleganőm szegről-végről rokonok. Tényleg kicsi a világ. Mindenesetre a napi jócselekedetemet letudtam, és még össze is hoztam a családtagokat. Fantasztikus vagyok :)
Délután kettőkor jöttem el az egyetemről, akkor azért már elég fáradt voltam, pedig nem nagyon csináltam semmit. Közben felhívtam a Somit, hogy Bebe meddig van suliba, és hogy ne kelljen visszamennie érte elmentem én. Tíz percre lakunk a sulitól, de már alig bírtam hazajönni annyira kifáradtam. Még jó hogy nem megyek holnap :) egész nap lustálkodni fogok, bebebe :)
De azért a tululútól függetlenül nagyon jó volt a dolgozóban lét :) ma jöttem rá igazán mennyire unatkozom is itthon. De nem baj, mert világ életemben nagyon szerettem volna unatkozni egy kicsit, és most ezt is kipróbáltam :)
Állat jó varratok nélkül lenni :)

átmeneti zűrzavar

Sziasztok elnézéseteket kérem a félnapos bezárásért, de egy facebookos megjegyzés, amihez én és más ismerősöm is hozzászólt, és ezáltal az összes ismerőseinkhez eljutott túl nagy nyilvánosságot adott volna a blogomnak. Nem mintha nem lenne vállalható itt bármi is, vagy nagy titkokat osztanék meg, de nagyon hülyén érezném magam, ha a munkatársaim, ismerőseim ekkora betekintést nyernének a gondolataimba. A probléma orvoslásra került, egyelőre nincs szükség az olvasáshoz meghívóra, ha egyszer rákényszerülnék erre akkor viszont mindannyian a meghívottak között lesztek.

Más:
Holnap megyek varratszedésre. Kicsit kettős érzésem van ezzel kapcsolatban, főleg ahogy elnézem milyen szépen belém vannak gyógyulva, de azért leginkább már várom, mert elég kellemetlen a folyamatos böködés.
Még öt injekció van vissza, mire elfogynak remélem újra a régi leszek. Sajnos a 4 cm-es sebem miatt a melltartó hordás egyelőre kizártnak látszik, ezért azt hiszem a héten még nem megyek vissza dolgozni.