Ma van a 20. házassági évfordulónk - és elfelejtettük :)

4in1

Túl vagyok három héten mikor is egyedül látom el négy ember munkáját. "Fantasztikusan" érzem magam, volt olyan szerencsés napom is mikor időben haza tudtam jönni, mi több olyan is mikor időben jöttem haza és nem hoztam magammal melót. Lassan már az sem vigasztal, hogy az egyszerre szabadságra vonuló adminisztratív bagázsnak pocsék idő jutott a szabadságára.
Naná, hogy nem vigasztal, hiszen közeleg az én szabadságom. Előre láthatólag hozzuk a formánkat, leégni nem fogunk. Azt mondjuk nem tudom, hogy mit kezdünk majd azon 15 négyzetméteren ami ránk jut az egyetemi táborba (teljes ellátás az van), azonkívül ágy, asztal, de tévé nincs.  :)
Jó időben egyébként jó hely ez, ha nincsenek az embernek nagy igényei - meg kicsik se -, de esőben über gáz. Mi mondjuk komfortosítjuk a helyet, mert egyrészt viszünk tévét (éljen a mindigtv), laptopot, telefont (tíz hangoskönyvvel, több albumnyi muzsikával és jó pár filmmel), könyvet, társast, kártyát... Ebből persze csütörtök este hurrikán erejű feszkó fakad majd, mert mindezt valahogy el kell helyezni, a nem kevés meleg ruhával egyetemben az autóban. Ezt követő életveszélyes manőverrel jön majd péntek reggel a négy bringa a tetőre. Igazi szeleburdi családos menet lesz. Én már akkor frászt szoktam kapni ha két bringát tetőzünk...
Ha mindebbe belegondolok kész rémálom, de azért várom. Lassan már minden mindegy csak legyen egy kis nyugalmam. Bár nem tudom háromszor három lépésnyi kis szobában négyen bezárva mennyi nyugalom juthat. Erről eszembe jutott, hogy mennyire fantasztikus a NokiaN8 fülese, ha bedugom semmi kinti zaj nem fér a fejemhez :)
Ja, mindehhez Istenlába délutános és csütörtökön is dolgozom még, ahogy a főnököm mai húzásait elnézem elég sokáig. Ilyenkor azért mindig elgondolkodom, hogy mi a fasznak fenének kell nekünk egyáltalán nyaralni, és főleg miért a Balatonon, mikor fürdeni szinte sosem sikerül benne, mert mindig pocsék az idő,  a kölykök becsavarodnak bezárva... Aztán eltelik félév, hoppá és én már a Balaton után ácsingózom, mert "nekem a Balaton ...." Na, ez a szenilitás. Jó lenne ha valaki szólna jövőre mikor a nyaralást tervezem, hogy NEEEEEEE! bárhová, csak a Balatonra ne.
Persze az optimisták most azt gondolják, hogy jövő hétre már felmelegedést mondanak.... de higgyétek el itt fürdésre alkalmas idő majd csak azt követően lesz, ha mi "lehúztuk" kilenc!!!! napunkat.

Ki tudja?

Egyszer valamelyik blogon írt valaki egy Balaton(környéki) vásárról. Sajnos már nem tudom hol láttam, de azt biztosan tudom, hogy majd' egy éve is van már annak.

Ha valaki tud a Balaton környékén vásárt legyen szíves ossza meg velünk, itt ugyanis függők vannak :)

Mit eszünk a hétvégén

Ez a kérdés motoz a fejemben folyamatosan, mert egyre biztosabban érzem, hogy nincs hajlandóságom fűteni a napnak. Mit főzzünk mikor nem főzünk. Két napra, öt főre. (háromhatrahatkilencrekilenctízretizenegyre)

Teljesen kész vagyok ettől az időtől, lassan már csak a légzésre marad energiám, de az sem megy túl jól, mert a hörgőimnek betesz az irodai klíma :(

Fejlődtem!!!

ujjongta Bebe a játszóról hazajőve." Mert a Laci volt eddig a trükkspan, én meg apróspan, de most már én vagyok a trükkspan ami nagyon sajt, mert van ám kicsicsíraspan is, meg csíraspan is ami már gáz, de ez volt a legjobb napom, de tényleg el sem hiszem, hogy én vagyok a trükkspan".

* Aki ebből egy szót sem ért az garantáltan normális :)

Mára ez

Jéééé

Abban a szerencsében volt részem a héten (na na jó, igazán csak kedd-csütörtök), hogy gyakorlatilag üres volt a munkahelyem, ráadásul délután kettőkor haza is jöhettem mindennap. Minek után nem kellett körülugrálnom senkit és a "világ" irányításának terhe is lehullott a vállamról, maradt energiám (nem csak követhetetlen eszmefuttatásokra) arra is, hogy egyszerűen csak figyeljem a gyerekeimet.
Általában minden délután arra jöttem haza, hogy Bebe a konyhát teljesen elfoglalva játszik. A pulton az ég urai, az asztalon az erdő népe, és persze azon sem csodálkoznék ha előkerülne Darth Vader is :)

Szóval ez a népség itt minden délután mi mást is csinálhatna nálunk, mint megmentik a világot. Mindeközben a konyhába bejutás a lehetetlen egyenlő, de ez engem nem annyira zavar.
A világmegváltást követően foci VB kezdődik, hogy nincs itt az ideje az senkit ne zavarjon, nálunk kérem már lezajlott a sorsolás, kihirdették a kereteket és folynak a küzdelmek.

Persze közben azért veszekednek és fikázzák egymást folyamatosan, de itt kérem viszonylagos békében közös játék folyik. Jó sokáig bírják, de mikor elegük lesz (egymásból) akkor fogják magukat és lehúznak a térre.
Bebe leginkább gördeszkázik, Soma a labdát rúgja, aztán már mindketten a labdát rúgják, bújócskáznak, bandáznak, ... élvezik a nyarat.

Mire elcsendesedne a lakás megérkezik Vitya a nyári gyakorlatos munkából, és őszinte meggyőződéssel nyakig olajosan előadja, hogy szar az élet. Szerencsére túlzottan nem éli bele magát ebben, gyorsan megfürdik, eszik és vagy megy a dolgára, vagy elmegy a lány elé és együtt punnyadnak. Én pedig azt csinálok amit akarok :) Általában nem akarok semmit és ezt is csinálom, vagyok. Este aztán 7-9 között valamikor előkerül "apánk" (megjött a ház ura, a család feje felkiáltással) kifacsart citromként. Tegnap este például felhívott, hogy jön ám majd, egyszer, mert hogy most épp jászkarafaszajenőre tart (konkrétan Vásárosdombóra ment), mert az ottani kolléga szabadságon van... Ennyit a névnapozásról :(
Közben persze szép lassan alakul minden - bár állítom és szerencsére úgy is érzem, hogy semmit nem csinálok - azért mire kell mindig lesz vacsora, meg rend, meg pár oldal olvasás, egy kis filmnézés, manikűr...
Annyira idillien pfjujjj is ez az egész, hogy nyilvánvalóan jól fog esni az a szuronyroham amit Dumbledore holnapi hazaérkezése okoz majd.

Mindezt most végiggondolva a részmunkaidős foglalkoztatás tuti jó dolog lehet, mert igen sokat számít az a plusz két óra naponta amivel előbb hazajöttem.