2009. július 5., vasárnap

Zombika






"Én mondtam a kiscsákónak, hogy a páleszra ne szívjon füvet mert nem lesz jó vége!!!!!!!!!!!!!!!!!:-DDDDDDDDDDDDDDDD" - by Mizo

Wimbledon

Federert már sokat láttam győzni, senkinek kétsége sem lehet afelől, hogy ő a legjobb (bár én Nadal játékát jobban kedvelem), de soha nem láttam még ennyire jól játszani (mint az idei szezonban) és ennyire küzdeni Andy Roddickot, mint a mai wimbledoni döntőn.

Roger Federer lett minden idők legeredményesebb teniszezője, miután maratoni csatában legyőzte Andy Roddickot Wimbledonban. Federer 15. Grand Slam-sikerét aratta.

Nem vagyok egy Federer rajongó, most sem neki drukkoltam, bár meg kell mondjam ahhoz, hogy rájöjjek kinek drukkolok el kellett jutni az ötödik játszmáig. De attól, hogy nem neki drukkoltam még nagyon megérdemelte, hogy felülírjon minden eddigi rekordot.
16-14. Még belegondolni is hihetetlen, nem ám végigjátszani. Fantasztikus volt.

Nem gondoltam, hogy Nadal nélkül ilyen wimbledoni döntő lehet. Nem gondoltam volna, hogy az adogatásaival csodálatot kiváltó, de a nagyok között a tenisztudásával soha nem kitűnő Andy Roddick ilyen fejlődésen lesz képes átmenni a tavalyi kudarcok után.

Két napja nem esett egy csepp eső sem :)

A végén még mehetünk holnap locsolni :)

2009. július 3., péntek

Végre dörög és villámlik!

Ezt már vagy 7 órája nem láttam. Már kezdtem aggódni, hogy jön az aszály és menni kell öntözni, de szerencsére nem. Holnap nekiállunk bárkát ácsolni. Ezért nem is leszünk itthon a hétvégén. Hétfőn viszont munka helyett kievezünk a kertbe, ha százszor szakad is ránk az ég. Ami látványra mostanában meg is van, konkrétan hatalmas felhők esnek a fejünkre, és igen ettől még fáj is a fejünk. Most akkor merje valaki azt mondani, hogy nem vagyok frankó papagáj tartó, amikor még az esőerdei klímát is biztosítom, miközben szép csendben fulladozom, mert lassan a levegő helyét is a víz veszi át.

Most svédül mondom, hogy mindenki megértse :)

Ma felidegesített engem egy kanyar apa (értsd kurva majom), így nem tudtam nyugodtan fikázni és kakát enni (kávézni és sütit enni), amitől annyira ideges lettem, hogy lerágtam a seggem (szakállam).
Na, ez volt ma. Tetszik nekem ez a svéd nyelv :)

2009. július 2., csütörtök

Makacsegydög


A Nubi (szeretett brümink) tegnap reggel megadta magát, és mint egy makacs öszvér (beállította a fékjeit) és nem volt hajlandó dolgozni vinni. Szerencsére a tesóm sáros volt az autószerelés elmaradásában (mivel hetek-hónapok óta mondjuk neki, hogy el kéne vinni kocsidokihoz), elszégyellte magát és azon nyomban orvosolta a hiányt. Különben aztán itthon dekkolhattunk volna egész hétvégén, így viszont unokatesós bandázásra megyünk Orfűre.
Somi jól van, minden este telefonál, boldogságos hangja van, minden nap fürdenek, ma indián nap van, holnap Tihanyba mennek...
Vitya két napig nem volt címerezni, mert az adott tábla kész lett, és az újat még nem jelölték ki, de állítólag holnaptól újra megy.
Én ma jól elfáradtam, mert a nagyfehérre rájött a közlési láz.
Istenlába délutános, sok vizet nem zavar.
Palika már megint beült a sátrába kint és ki sem jön. Istenlába azt mondta elveszi tőle, mert totál aszociális lett mióta sátra van. Csak ül ott fent és prüntyögő előadásokat tart.
Eddig azt hittem, hogy csak a fedett pályás teniszt nem szereti, mert ott bosszantja a cipő nyikorgás, de nem. Ennek már a füves pálya se jön be. Állandóan tiltakozik ha teniszt nézek, így ma muszáj volt elmagyaráznom neki, hogy a tenisznézés alapfeltétele a családban maradásnak. Na, ha ezt olvasná a fekete észosztó biztos hosszasan elmagyarázná nekem, hogy mentális károkozó vagyok és gátlom a madaram a szabad vélemény-nyilvánításban, a végén még le is csukatna.

Fontos megjegyeznem, hogy a mai égszakadás sem maradt el.
De ha holnap nem esne véletlenül akkor majd locsolunk :)

Holnap péntek! Anyukámnak ma van a szülinapja! Ma volt fizetés!
Micsoda mozgalmas egy élet (ahhoz képest, hogy semmi sem történt)

2009. július 1., szerda

HÍR

Dráganagyonhiányzósbarátném Mizoka tollfosztotta Zombikát!
Görcsben van a gyomrom, és tiszta ideg lettem. Az azonnal tudni akarom, és a nem akarom tudni közötti lidércben leledzem éppen. Ráadásul megrendeltem az asztalosnál a kalitkát, hogy kész legyen amikorra kell. Mert ugye inkább legyen feleslegesen itt fél évig, minthogy szegény Zombit egy-két hét után újabb környezettel sokkoljuk. Na szóval, most nem vagyok beszámítható (nem mintha valaha is az lettem volna).