2013. május 9., csütörtök

Kit hív, a felhők szarnak rá, mennek,

dolguk van, délen esni fog, fölöttük egy egykedvű, roppant nagy rendnek világítanak égve hagyott napok...





Na, mi például egyáltalán nem gondolhatjuk, hogy szarnak ránk a felhők, és mennek mert nem. Hozzánk a felhők csakis jönnek, hol lágyan, hol fergeteges sebességgel, de mindig közelítenek, ha kell, ha nem. A gemenci hétvégénket megint elviharozta az időjárás, de azért nincs panasz, elvégre a természet miatt megyünk oda, és azt is kapjuk :)


Legyen elég annyi, hogy képek nem nagyon vannak, mert vagy esett, vagy sötét felhős ég volt.
Az első tervezett bringázáskor a kocsitól 5 km-re olyan jégeső zuttyant a nyakunkba, hogy csak na. Valami eszméletlen intenzitással kaptunk viszonylag rövid idő alatt olyan mennyiségű vizet és jeget a nyakunkba mint még soha. Na de mi élmény ha ez nem? Istenlába meg csak biztatott, hogy hajrá most aztán húzzunk bele, így aztán mivel egy vonalban mozogtunk a viharfelhővel sikerült a leghosszabb ideig áznunk :) Extrém volt tényleg, és miközben úgy folyt a víz a képünkön, hogy szinte nem is láttunk, és Istenlába félt, hogy rámjön a hiszti - de akkor épp nem jött - nagyon jókat röhögtünk, és tényleg egy igazi élmény volt. Sajnos az idő a továbbiakban sem volt túl kegyes, így sokat mesélni nem tudok, mert van ugye amiről úrinő nem beszél :)


Hát ennyi volt a tavaszi Gemenc.





2 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Az írás itt mindig jó, megjegyzéssel el sem rontanám, most meg ez a macska...:)!
Minden jót!

Tselszi írta...

Egyetertek az elottem szoloval!
(a kotott dolgok is mindig szuper szepek! :)