teljesen titokban tudom tartani, hogy épp nem vagyok normális :) Különben is ki mondja meg mi, különösen, hogy ki a normális? Szuper, hogy így egymagam itthon mennyire tökéletesen érzem magam. Mivel nincsenek elvárások, nem kell teljesíteni sem...
Reggel elmentem a laborba, hazafelé boltba. Mikor hazaértem épp volt még egy félóra míg elkezdődik a tenisz. Elmosogattam, felsepertem, megnéztem a leveleim. Most pedig megyek és teniszt nézek... hétköznap... hátradőlve... miközben még csak rosszul sem érzem magam.
Élni tudni kell :)
1 megjegyzés:
:)) nagyon jo olvasni "teged"
Megjegyzés küldése