rinya és egyebek

rinya
Nem is tudom hol kezdjem, mert igazából nem történik semmi, de mégis olyan folyamatos az események sodra, hogy se vége se hossza. Istenláb Pünkösd hétfő óta dolgozik - ráadásul délután, így nem is nagyon vagyunk együtt -  és ezt folytatja megállás nélkül a jövő hét csütörtökig, mikor is végre elhúzunk a FOO-ra. Már csütörtök reggel elmegyünk, bár a programok csak este kezdődnek, de mivel gyönyörű helyen lévő nyugis kis házunk van inkább ott tanyázunk. A gyerekek anyukámmal lesznek, akinek ezúton is hálás vagyok, és igyekszem is nagyon nem paraszt lenni mikor épp az agyamra megy Sajnálatos módon az utóbbi időben nagy intenzitással képes erre. Holnapra például tökéletes agresszív érzelmi zsarolástól kényszeredetten mehetek a belvárosba, hogy a Palatinus szálló éttermében ünnepeljem anyám nevelőapjának - nem, ő nekem ugyan nem a nagyapám - a nyolcvanadik születésnapját. Most tudom, hogy ez így a tények ismerete nélkül azért nem hangzik annyira borzalmasan, de tekintve, hogy az említett "bácsi" soha (mikor születtem már rég ő volt a mamám férje) nem is akart az én nagyapám lenni (szerencsére volt abból nekem két rendes is), és erről igyekszik biztosítani is minden cselekedetével (pl. vett egy nyaralót a Balatonon amiről kihangsúlyozta, hogy az igazából az unokáké, majd közölte anyámmal, hogy a három vérszerinti unokája fogja örökölni. Én meg igen sajnos vagyok olyan önérzetes, hogy az ilyesmi bassza a csőröm. Tekintve, hogy a mamám halála után anyám szemét pl. egy igen nevetséges szőlővel szúrták ki, amit anyám egyébiránt az öcsémnek adott, mert nekem úgyis megvan mindenem :) Még jó, hogy tényleg ennyire gazdag vagyok.
Na a lényeg, hogy anyám féltetestvére nagyminisztériumi dolgozó by Bpest kitalálta a holnapi ebédet, amit aztán gyakorlatilag kötelezővé is tettek. Az, hogy mi éppen szabaddá tudjuk-e tenni magunkat nem volt lényegi kérdés, viszont ha nem vagyunk ott akkor aztán kezdődik a cirkusz. Istenlába pedig ugye dolgozik. Meg is kezdődött anyám részéről a de kisfiam akkor is el kell jönni, majd munka közben beugrasz.... Na most Istenlába nem bróker, vagy top menager és bár nekem nagyon tetszik az ő munkásruhájában, az mégsem Palatinus képes. Persze anyukám szerint az kit érdekel, meg különben is fizetünk... És ilyenkor bizony én azt érzem, hogy a demagóg primitívségnél nincs is fájdalmasabb a világon....Azt azért elárulom, hogy én sem fogok se kiskosztümöt se koktél ruhát magamra vetni, majd a déli hőségben (igen pont délre ott kell lenni) a helyi közlekedés jó százalékban leromló 25 éves járművein a városba utazni. A skacoknak azért elmentem 1-1 inget beszerezni a turkálóba (ez nem gáz turkáló hanem qrva jó), de ők sem fognak hosszúnadrágot felvenni negyven fokban az is ziher. Szóval holnap aztán fantasztikusan jó dolgom lesz, hiszen nem kell főzni (mondá anyukám). Hát én inkább állnék a tűzhely mellett. És hurrá mert találkozhatok a nagybácsi, nagynéni, vérszerintihárom és a hozzájuk tartozü, ..."bácsi", écsanya, écsapa csapattal. Érdekes módon egyébként az, hogy a testvérem (aki egyébként nem társaságképes, persze ezt csak én látom így, mert anyám szerint tökéletes) távolmaradása azzal az indokkal, hogy egy barátját viszi Ferihegyre mindenki számára helyénvaló. Persze ezt a részét én sem bánom. Valahogy nem az a kedvenc szórakozásom, mikor a tesóm egy nagy társaság közepén fennhangon nyomja nekem a milyen kövér vagy nővérem szöveget (ő kövérebb).
Na, szóval miután holnap mindezt túlélem az a három munkanap az én fárasztó Dumbledorommal már maga lesz a fáklyásmenet. Csütörtöktől vasárnap délelőttig pedig már csak az élvezeteknek élek :)

Na ezt most nem olvasom el, hogy van-e hiba benne, mert akkor kitörölném az egészet, hogy mit kell itt kirinyálni a családi mosatlant. Márpedig ezt jó esett kirinyálni és punktum.

 egyebek
Túl vagyunk a tanévzárón és az avval járó bizonyítvány osztásokon is.
Senki nem bukott meg. Ez a veszély csak egy oldalról fenyegetett, de ő sem bukott meg.
Soma a reálokból négyes, meg még angolból is négyes (ezt nem is értem), az olvasni kell tanulósakból hármas.

Bebe a harmadik évet is tantestületi dicsérettel és minden tárgyból (kivéve testnevelés) tantárgyi dicsérettel hozta.

Sajnos az apja nem lehetett ott, hogy lássa mint feszít gyermekünk az iskola közepén, mert az időben (is) a trékom gazdasági mutatóit volt hivatott emelni, viszont este közkívánatra elvitt minket kajálni.
Ma kezdődik a SZIT-en a Sétatér fesztivál, remélem apánk estére lesz még olyan fitt, hogy bevállal egy kis csavargást :)

Az alábbi fotó azt hivatott demonstrálni mennyire a fejemre nőtt már a Soma is :)

 (még mindig élvezem a fényképező hurcolás nélküli fényképezést)