Rémes volt komolyan. Mondhatnám persze viccesen is, de egyáltalán nem volt vicces. Kicsit sem. Mert szar volt. Istenlába ugyanis továbbképződött két napig, és nem aludt itthon. És nem tudtam befúrni a buksimat a nyakába és szimatolni, és senki se mondta, hogy semmibajvanédesbéjbi, és senki se nem pödörte a boszorkányos gubancaimat, és ....
És rémes volt :( Csak egy vigaszom volt, hogy Bebével osztottam meg a nagy ágyat :) és villámgyorsan elaludtunk még mielőtt szomorkodni kezdtünk volna, konkrétan fél kilenckor :)
De ma már végrevanapánk :) és fúrhatom a képem, és ezt anélkül is nagyra tudom értékelni, hogy másholaludna, úgyhogy remélem mostanában nem is csinál ilyet.
2 megjegyzés:
És milyen jó dolog ez!! :o)) Látod, már ezért is megérte, hogy elment egy kicsit, hogy még jobban tudjál örülni neki, amikor melletted van! :o))
Köszönöm, hogy jártál nálam... A táska azóta már fent van a Meskán.. :o)
:) Már látom mi lesz ennek a vége, nézegetem egy darabig azt a gyönyörűséget, próbálok ellenállni, célozgatok családtagoknak, akik nem értik, aztán behódolok :)
Megjegyzés küldése