Sokszor fáradt vagyok, meg nyűgös, meg idegesít a betegség, meg annyi bajom van, de soha egy pillanatig nem felejtem el, hogy mennyire jó nekem. Néha nagyon igyekeznek persze külsősök, hogy nehogymá' ennyire jó legyen nekem, és ebben a rövid sulival töltött időben is sikerült már borzasztót sikítanom egy tantónénitől aki azt mondta a kicsikémnek, hogy úgy tűnik már nem törődnek vele annyira otthon, mint eddig. Mindezt azért mert nem vettünk részt az első szülőin (engedtessék meg nekem a privát haldoklás), és nem küldtünk vissza egy olyan papírt amin az volt, hogy a leadási határidő november 15. Persze mivel nem voltunk szülőin nem tudtuk, hogy azt elfelejtették tavaly odaadni, és ezért kellett volna sürgegyors. Őszintén mondom két napomba tellett feldolgozni, hogy tantónéni ilyet mondott a kisfiamnak, egyrészt mert ezt ő sem gondolhatja komolyan, dehamég akkor is hogy mondhat ilyen kegyetlent az én kicsikémnek. Szerencsére mikor magzatom ezt itthon előadta nekem, akkor rögtön hozzátette, hogy én tudom ám, hogy ez nem így van....
Meg aztán olykor keserítik a mindennapjaim egyéb dimenziókból is, de összegészében - a közalkalmazott éhenhalást leszámítva - igazán jól érzem magam a munkahelyemen, és annyira jó, hogy fantasztikus, fantasztikusan különböző, jóravaló, szórakoztató, segítőkész emberek vesznek körül. És olyan is van akire akár az összes jelzőt is ráaggathatnám egyszerre.
Péntekenként a csajnapon, az idióta ruhák felpróbálgatását követően egy sör mellett hol hasfogós röhögésbe, hol őszinte kitárulkozásba kezdünk az én Eperkémmel.
Próbálkozom a lehetetlennel miszerint a nyár végéig (mármint a következő végéig) összespórolok megközelítőleg ezer ejrót (húúú rémesen sok), hogy végre a gyerekek is tengert érhessenek.
Mindennek elérését természetes (hehehe naív liba) úgy tervezem, hogy közben ne kelljen lemondani az apróbb luxusokról (mint a pénteki sör, a hétvégi édeskettes, és semmi esetre sem adom a fesztiválokat). Szóval itt bizony kemény meló következik. Először is Limarának hála sokat spórolunk a kelt tészták sütésével, másrészt igyekszem ha lehet házon belül olyan lehetőségeket keresni-találni amik egy kis pluszt hozhatnak. Persze mindez erősen a jövő zenéje, de mivel hiszek az írott szó erejében hátha segít ha leírom, hogy én bizony össze spórolom azt a valag pénzt.
Csakazértis!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése