2013. november 29., péntek

Teletök péntek

Nem akartam rinyálni azért mert a múlt hétvégét végig dolgoztam, bár már akkor is felháborított, hogy mindennek az oka mások trehánysága és felső szervezetlenség volt. De mikor ma kettőkor megkaptam 80 oldalnyi tesztkérdést szerkesztésre, úgy, hogy háromig tart a munkaidőm és a dolog halaszthatatlan, és még a hétvégén tovább kell küldenem azért már tényleg kiakaszt.
Mindezt azért mert diplomás munkatársak képtelenek a formai (és tartalmi) követelményeknek megfelelően megcsinálni a rájuk bízott feladatokat.
Most végeztem a felével, holnap jön a másik fele....
Azt hiszem benyújtok egy-két építő jellegű javaslatot a főnököm felé akár tetszik neki, akár nem. Például esetleg lehetne egy fél órás gyorstalpaló elvégzését kötelezővé tenni intézeti keretek között a kedves munkatársaknak word használat témakörben.
Qrva jó, hogy mindenki otthon pihenget a családja körében, én meg itt szívok. Hurrá!

És hogy mindezek után mégis boldogsággal zártam a napot azt nem tudom elégszer megköszönni Dyának aki időt és fáradtságot nem sajnálva megszerezte nekem azt a rénszarvas mintát amit a barátnőm szeretne karácsonyra. Mindezt úgy, hogy sosem látott, nem ismer, nem tettem érte soha semmit (de teszek bármikor). Annyira jó ilyen pozitív élményekhez jutni :)
Köszönöm!

2013. november 10., vasárnap

További kötöttek, horgoltak - az őszi termés

All Shawl közös horgolás a Fonalbolt szervezésében

All Shawl közös horgolás a Fonalbolt szervezésében

Rossz tűméret választás, de azért kedvelem :)

Egy újabb csaj, most bringa nélkül

szerethető rém

szülinapi ajándék M-nek.

2013. november 9., szombat

kötemények


Egy fonalfogyásig kötött kendő a barátnőm születésnapjára

A Maris-féle jótékonysági vásárra



fejpánt, nyakmelegítő, karkötő szett, gyerek karkötő és hajpánt

egy nyakmelegítő és sapka szett a sárga csizmámhoz

sapka egy régi kötött módiból


2013. november 3., vasárnap

Hajnali öröm

Vasárnap nálunk hajnalban kelés van. Minden vasárnap, ha az eső nem esik (a hó nem igazán akadály) Istenlábával és Bebével a pécsi vásárba indulunk. Nem mindig vagyok boldog ettől, mert néha úgy aludnék... Szerencsére most már elég fél hétkor felkelni, mert sötétek a hajnalok és később indul a nap. 
Szóval a ma hajnali kelés a mérlegre kergetett ami kivételesen örömforrásként funkcionált. Megvan! Sokat vártam rá, (ha még csak vártam volna) sokat küzdöttem érte és ugyan ez nem az út vége, csak egy állomás de mégiscsak egy hatalmas jó nagy állomás.


-15

Ebből a jeles alkalomból kifolyólag meg is ajándékoztam magam egy túrakabáttal :) Juhééééé!

Remélem most már hamar utolérem a grafikont is.