2012. július 28., szombat

Mit csináljon

az ember a 21. házassági évfordulóján? A gyerekek nem is értették mit keresünk itthon, hogy-hogy nem utaztunk el... Egyszerű a magyarázat, anyám szólt tegnap előtt, hogy jajj kislányom a pezsgő! Szóval mi már megint elfelejtettük volna :) Így aztán nehéz lett volna bármit is tervezni. Mivel az itthon ülésből már nagyon elegem volt, addig basztattam Istenlábát míg ki nem nézett valamit a geocaching.hu oldalról, és neki nem indultunk. Nem kellett volna. Valahová Patacs fölé indultunk, béna szőlőhegyi úton, se kilátás, se szép út, csak folyamatos kaptató felfelé. Fél úttól vissza is fordultunk annyira utáltuk. Nem is értem mi visz rá embereket ilyen rejtésre.
Hálásan köszönjük azonban az Olimpia megnyitót, a Tűzszekerek zenéjét különösen (21 éve is erre boldogultunk).
Délelőtt bementünk kettecskén a városba, hátha találok külföldi horgolós újságot az antikváriumban. Régen - mikor még cseppet sem érdekelt  - mindig volt, most egy darabot sem találtam. A Ferencesek u. alján a régiséges nem volt nyitva. Nagyon ritkán járok a városba, de legutóbb mikor arra jártam akkor sem volt nyitva, pedig úgy szerettem volna valamit (nem tudom mit), szóval remélem legalább a holnapi vásárt nem mossa el az eső, mert nekem kell valami, nagyon :)







Kezd érni a szeder. Nem tud valaki egy jó kis szedres helyet a Mecseken?

2012. július 27., péntek

Kedvenc helyem


Hogy mi a kedvenc helyem a világon nehezen tudnám megmondani. Semmit sem láttam a világból, és ez nem is sokat fog változni. Ettől függetlenül nagyon sok kedvenc helyem van, mert utazok könyvekkel travel chanellel és egyéb tv csatornákkal, és persze milliószám nézegetek fotókat a neten.

Ha most azonnal választanom kéne hogy hová helyezem át székhelyünket azt hiszem gondolkodás nélkül valami toszkán falut keresnék és azonnal gazdálkodásba fognék. Persze ha kell az álmodozásba némi realitás is akkor dolgozni kell az embernek a megélhetésért, márpedig abból amit én megtermelek senki nem élne meg, tehát kell egy város, ahol dolgozni lehet. Ha már város akkor legyen mondjuk Portofino, vagy Piombino, vagy Cecina ...

http://www.richbitchitch.com
 
http://www.bronzivalle.it
http://www.promozione-italia.com/toscana/cecina.html

Igazából bárhol lehet a legjobb hely a világon ahol ott a családom, van hegy, folyó, tenger, tó. A legjobb persze ha az összes együtt, mert én telhetetlen vagyok.

Ha a valóságnál maradunk és tapasztalati úton kéne a legjobb helyet megkeresnem akkor az Rovinj lenne.


Persze ha élhető körülmények lennének ebben az országban ahol élni vagyunk kénytelenek akkor azt hiszem a természeti adottságokat tekintve simán itt lenne a világ legjobb helye, mert annyi fantasztikus hely van ebben az országban. (a tenger azért hiányzik)



Istenlábát megkérdezve most már bizton állíthatom, hogy eddigi tapasztalataink alapján a "világ" legjobb helye Rovinj.

PS.: A skandinávok is nagyon izgatnak még, nagyon szimpatikus a természethez való viszonyuk csak kevés a napfényük.






2012. július 23., hétfő

Szepezdről

Ez igazából a Vityáék nyaralása volt (nyaraló a nagybácsié - az enyém a nagybácsi). A szerencsés csillagállás azonban úgy hozta, hogy a Vityák idejének a végéből és az unokahúgom idejének az elejéből is jutott nekünk pár nap.

Odafelé Dombóváron elszállt a fékünk. Nem lett semmi baj, de kénytelen voltunk autószerelőt keresni. Szerencsére Istenlábának van dombóvári kollégája akit felhívtunk segítségért. Mindenkinek bátran ajánljuk a Márton autószervizt Dombóváron, egy óra veszteség és mindössze négyezer forint kiadás után, már mehettünk is. Szerencsénk volt, ha alkatrész kellett volna, akkor nincs nyaralás. Valamiért befogott a kézifékünk, ettől felforrósodott a nemtommi a jobb hátsónál, bűzlött és baszott nem tudott működni.
Ezt leszámítva minden klassz volt.
A gyerekek nagyon élvezték a szabadságot, hogy ki lehet menni az udvarra bármikor, pizsiben is (ezt leginkább én élveztem :)) Közvetlen a ház mellett van egy focipálya, már az első nap megoldották az ismerkedés témakört (ez főleg Bebének köszönhető) és ott fociztak minden délutántól estig.
Napközben igyekeztünk programokat szervezni nekik (igazából magunknak :)), így voltunk Tihanyban a Barátlakásoknál (az Apátságnál nem, mert egyrészt minden hülye turista odatartott, másrészt egy hónappal ezelőtt is le volt zárva egy rész építkezés miatt.) Voltunk Gyulakeszin a régiségesnél, szegény Soma nagyon unta :), de később kárpótoltuk, úgy tűnik csak Bebe osztozik velünk a kincskereső szenvedélyünkben. Vasárnap reggel természetesen első dolgunk volt a Tündérkert piac (Somától egy újabb áldozat), ördögbottal enyhítettük fájdalmát :) Onnan Badacsonyba mentünk ...
Jó volt, na!