csaló világ

Nagyon durva ez a VV. Most, hogy idejekorán hazaértem próba sütöttem, majd leültem dokumentálni a keksz projektet, bekapcsoltam a tévét. Hát nem kellett volna. Iszonyat milyen emberek vannak. Ötvenen túli banyák, hiperaktív ribancok üvöltöznek, hogy a Kazal, az Alkesz, vagy a Laci a nagyobb hülye. A húsz körüli Zsuzsi névre (nem) hallgató cafat azt hiszi igaza lesz attól, ha ordít, és degradáló megjegyzéseket tesz a mellette ülőkre. A műsorvezető kicsit hitelesebben mint Liluvnya eljátsza, hogy itt aztán minden a nézőkön múlik. Olyan ez, mintha elhinnénk, hogy szerda este House majd azt teszi amit a kanapéról mondunk neki. Előre szólok, szerintem Lupus. De ha szerdán stimmel a diagnózis attól még nem fogok hinni a csalóvilágban.
Szerencsére megjöttek a gyerekek, megyek matekleckét írni, még mielőtt agyvérzést kapok, egy kis délutáni tévézéstől.

Próba keksz

Mivel a főnököm lógott nekem egy fél nappal (már nem égitesttel, hanem négy óra lógással) és ma büdipestre ment előadni, ráadásul ma még van kolléganőm is hát eljöttem délbe. Erősen piszkálta ugyanis a kíváncsiságom a keksz gyártás. Letöltöttem a netről egy alap keksz receptet, és próbát tettem vele. Nem mondhatom, hogy nagy sikerrel jártam. A tészta amit kikevertem lágynak tűnt, és bár a recept nem írt elő hűtőben pihentetést és azért megkíséreltem, de az sem segített rajta. Némi liszttel igyekeztem formába hozni, így már igéretesnek tűnt a dolog. Sajnos sütés alatt sokat vesztett képi jellegéből a dolog, talán egy kicsit kevesebb sütőpor kéne bele, nem tudom. Ha van valakinek formatartó keksz receptje szívesen fogadnám. Az íze egyébként teljesen ok, és ha forma szaggatóval szaggattam volna, akkor szerintem kinézetre is rendben lenne, de én ilyen mintásat szeretnék.

 megsülve már teljesen elvesztették magukat :)

vásárnap

Nem telhet el vasárnap vásár nélkül. Illetve nekem nyugodtan eltelhet, de Istenlába és Bebe nem tudom kibírnának e vasárnapot vásár nélkül. Még nyáron mikor nyaralunk akkor is hosszas nyomozásba kell kezdenem, hogy hol van ócskapiac. A mai napsütéses reggelen én is velük mentem. A kincskeresés folyamatából nem igazán veszem ki a részem, mert az nekem túl káoszos, de azért egy nagy káosz kupac tetején megakadt a szemem ezen

amiről meggyőződéssel állítottam Istenlábának, hogy ezzel bizony kekszet lehet mintázni. Jövő héten majd jól ki is próbálom (mondom most mindezt nagy arccal, aztán meg majd jól nem csinálok semmit). Kemény ötven forintot adtam érte, szóval nagy veszteség az ügyben nem ér.
Bebe gyarapította a Power Ranger gyűjteményét, és szert tett Jakabra a majomra, aki elég jó fej :)

Kilencre már itthon is voltunk :) Mivel leves maradt tegnapról, és a chilis-mézes hús is jól el tud sülni egyedül a sütőben csak a rizst kellett megfőznöm, így tudtam nézni a Forma1-et.
Ebéd után a srácok még legóztak, mi meg punnyadtunk egy kicsit, aztán nekiindultunk ide, hogy birtokba vegyem a táskát, amibe már ősszel beleszerettem, és várt rám tavaszig :) Már jól meg is pakoltam, úgyhogy holnap hozzáöltözöm :)

A vásáron találkoztam Abilével (akitől a táska van) és Molikával, és ott volt Lidércke is :) Igazán jó, hogy mi akik ismeretlenül olvassuk egymást ilyen formán találkozhatunk.
Aki szeretne jó kis kézműves ajándékot Húsvétra az jöjjön jövő héten vasárnap délelőtt a vásárcsarnokba, a kreatív lányok is ott lesznek!

Mivel nagyon fújt a szél, az égervölgyi séta most kimaradt, és hazafelé szerencsésen lebeszéltem az én drága uramat arról, hogy bevágtassunk a a csíkos gazdaságos nagyáruházba. Hazaérve már csak némi nyelvtan szorgalmi és a holnapra készülődés maradt.  Illetve el kellett volna vinni még a zappámnak a felvarrt melegítőt, de azt elfelejtettem, és már megmostam a hajam, aztán fél órát balzsamoztam, és most órákig szárad majd.... szóval erre még rá kell vennem Istenlábát. Csak a jó ég tudja ezért is mit kell beigérnem. Képes volt kicsalni tőlem olyan ígéretet, hogy ha jövő hétvégén elmegyünk a kézművesre akkor a jövő hét minden napján adok neki vacsorát. Ez kérem felháborító! Főként, mert ha neki adok, adok magamnak is... Mai vacsora gyanánt vettem is neki izibe 3 db medvehagymás pogácsát (több már nem volt).
Kár, hogy holnap már hétfő van, még annyi mindent tudnék csinálni.

Ja!

 

Az imént ugye eszembe (főleg Istenlába eszébe) jutott a toxikológus, a tortáról amihez semmi köze, mármint a Z. Gábornak, nem Istenlábának aki azóta megette, nem a toxikológust, hanem a tortát. Hú, de bonyolult az élet, már el is vesztettem a fonalat, de mégsem. A Zacher Gáborról eszembe jutott a másik hiteles ember, a mentős szóvivő Győrfi Pál. Róla meg eszembe jutott, hogy a múlt héten volt nálunk EFEN Katasztrófa bemutató. Nem annyirán a katasztrófát, mint az azt követő mentést mutatták be, és ott volt a Győrfi. Mi meg "páholyból" néztük a műsort, bár Dumbledore azért finoman igyekezett akadályozni minket ebben, de nem hagytuk. Közöltük vele, hogy a jóképűeket nekünk már pedig muszáj nézni :)

jóképűek demonstrálása

ezt a kevésbé mutatós barkaszt először elfüstöltették-lángoltatták, aztán jöttek a lánglovagok és szétvágták (meghámozták), avagy cabrióvá alakították

az alábbi két kép az egyetem honlapjáról van.

A torta egyébként egész jó volt :)

Mára ez

Hogy is volt

Tavaszkényszertől vezérelve muszáj volt betennem ide ezt a képet a fáról, ami a konyhánk ablaka előtt virágzik, illetve most már inkább elvirágzik. A továbbiakhoz ennek a fának maximum annyi köze van, hogy a beszámoló a bimbózás és elvirágzás alatti időszakot öleli át.

Szóval, az undorító calici előtti estén  Quimby - Teátrum koncerten voltunk. A koncert jó volt, kicsit idegesített, hogy ülni kellett, mint egy orgona hangversenyen, de jó volt. A koncert végén már nem igazán éreztem jól magam, illetve nem nagyon tudtam hogy mi bajom van, csak remegtem, mint a kocsonya. Először azt hittem, a vércukrom hagyott el, de nem. A caliciról több szó ne is essék.
Péntekre kivettem egy nap szabit és vagy műsort adtam, vagy aludtam. Leginkább aludtam. A hétvége szerencsére elég volt a regenerálódásra, legalábbis hétfőre járásképes állapotba hoztam magam.
Hétköznap kiderült, hogy a kolléganőm két hét múlva (most már csak egy) talált magának jobb munkahelyet. A helyére nem vesznek fel senkit, illetve felvesznek, de oktatói státuszra. Szóval maradok Dumbledorral kettecskén. Erről most nem is tudok bővebben mit mondani, meg előre nem is akarok, majd meglátjuk mi lesz, milyen lesz...

Szerencsére a hét nem rejtegetett több meglepetést, se kellemest, se kellemetlen. Ez így jó is nekem, a csendes állóvizet kedvelem, jobb ha nem történik semmi, abból baj nem lehet. 


Tegnap Mókával annyira világmegváltottunk a" kocsmában" egy üveg sör mellett fél négytől hétig, hogy sokként ért bennünket az idő múlása. Így aztán a kései időpontra tekintettel már nem is mentünk bevásárolni. Persze az időponttól mehettünk volna, de annyira elfáradtam a világmegváltásban :) Előtte persze megejtettük a szokásos ruhavadászatot is, de nem lőttünk semmit. Egyikünk sem. 
Szóval ma reggel kelhettem hétkor, nyolcra edzésre kellett menni Bebével, utána bevásárlás (útálom), főzés...


Ebéd után kénytelen voltam rászánni magam apám melegítőnadrágjának felvarrására. Szentségeltem is ezerrel, hogy mégis miért gondolják, hogy azért van varrógépem, hogy varrjak vele?! Ha már előpakoltam az egész bazarat, és tíz perc alatt kivégeztem a gatyót elérkezettnek láttam az időt az Abile féle pipi varrásra. A prototipussal már meg is vagyok, a többiek kiszabva várják, hogy rájuk kerüljön a sor, illetve megtörténjék a csoda, hogy megint elővegyem a varrógépet.


Miután rendet raktam a rövid varrást követően igen hosszan, elzúztunk a gyerekekkel kosármeccsre. 

a kép nem mai és a netről van

 A skacok nagyon élvezték és az itthoni berendezésnek is jót tett, hogy nem vagdostam a papucsom folyamatosan valaminek. A bíróverés gondolata azért átfutott az agyamon, dehát mégiscsak egy tisztes családanya vagyok, vagy mi. 
Hazaérvén előkaptunk a fagyasztóból egy sacher tortát (istenlába értelmezésében toxikológus torta (ld. Zacher Gábor)). Míg itt a betűt vetem erősen reménykedem a gyors kiolvadásban.
Terveinket tekintve a holnap sem múlik majd eseménytelenül, de az már a jövő muzsikája.

Szűkszavú

A calici és én csatázunk. Eleinte nagyon vesztésre álltam. Mikor már járni sem tudtam, fejben végrendelkeztem. A pillanatnyi állás döntetlen. Van esélyem a győzelemre, de meg kell küzdenem érte. Most megyek edzeni,  kanapén fekvés lesz kézilabda nézéssel.